2005. szeptember 24., szombat

Rilke tanácsai a kezdő írónak

Részlet Rainer Maria Rilke leveléből, amelyet Franz Xaver Kappushoz, egy osztrák katonatiszthez, későbbi ponyvaregényíróhoz (nem túl emlékezetes művei születhettek, mivel elsősorban Rilkével folytatott levelezése révén maradt fönt a neve) intézett:

"Azt kérdezi, jók-e a versei. Tőlem kérdezi. Előzőleg másoktól tudakolta. Folyóiratoknak küldözgeti a verseit. Összehasonlítja ezeket más költeményekkel, és nyugtalan, ha egyik-másik szerkesztőség visszautasítja a kísérleteit. Nos [...], én arra kérem: hagyja abba mindezt. Ön kifelé tekint, s most legelőszöris éppen ezt nem szabad tennie. Senkitől sem kaphat tanácsot és gyámolítást, senkitől. Nem segít, csak egyetlenegy eszköz. Mélyedjen önmagba. Kutassa ki azt az okot, ami az írásra készteti; vizsgálja meg, gyökerei vajon a szíve legmélyébe nyúlnak-e, valljon róla önmagának, hogy belehalna-e, ha nem írhatna. Ez a legfontosabb: kérdezze meg éjszakája legcsöndesebb óráiban: kell, hogy írjak? Ásson le a szívébe mélyről jövő feleltért. S ha ez igenlően hangoznék, ha úgy találkozhatna szembe ezzel a komoly kérdéssel, hogy egy erős és egyszerű "írnom kell" lenne a válasz, akkor alakítsa életét e szükségszerűség szerint; életének még legközömbösebb, legjelentéktelenebb órája is e kényszer jele és bizonysága legyen. Azután közeledjék a Természethez. Kísérelje meg legelső emberként mondani el, amit lát, átél, szeret és elveszít. [...] Az általános motívumoktól [...] meneküljön azokhoz, amelyeket a saját mindennapi élete kínál; írja le szomorúságát, vágyait, futó gondolatait, hitét valami szépben - ábrázolja mindezt bensőséges, halk, alázatos őszinteséggel, s önmaga kifejezésére használja fel környezetének tárgyait, álomképeket, vagy emlékeit. Ne hétköznapjait vádolja, ha szegényesnek látszanak; okolja saját magát, mondja inkább, hogy nagy gazdagságuk elővarázslásához nem eléggé költő; met az alkotó számára nem létezhet szegénység vagy közömbös, sivár hely. [...] S ha ebből a befelé fordulásból, ebből a saját-világba merülésből versek születnek, akkor majd nem gondol arra, hogy bárkitől is megkérdje, vajon jó versek-e ezek. Azt sem kísérli meg majd, hogy fölkeltse a folyóiratok érdeklődését e munkák iránt: mert kedves, természetes birtokát, a saját életének egy darabját és hangját fogja érezni bennük. A műalkotás akkor jó, ha szükségszerűségből jött létre. Eredetnek ez a jellege egyben ítélete is: más megítélés nincs. [...] mélyedjen el önmagába, vizsgálja meg a mélységeket, ahonnét élete fakad; ennél a forrásnál megleli majd a feletetet arra a kérdésre, hogy kell-e alkotnia. Fogadja el azt úgy, amint hangzik, s ne tépelődjék rajta. Talán bebizonyosodik: az a hivatása, hogy művész legyen. Akkor vállalja a sorsát, s viselje el minden terhével és nagyságával együtt, anélkül, hogy valaha is érdeklődnék a kívülről várható jutalom felől. Mert az alkotó legyen külön, teljes világ, találjon meg mindent önnönmagában és a Természetben, ha ahhoz kapcsolódott. E magábaszállás és magánybamerülés után azonban talán le is kell mondania arról, hogy költő legyen (elég [...] éreznie, hogy írás nélkül is tudna élni, s ha így van, egyáltalán nem szabad írnia.) [...] végül azt tanácsolnám, hogy csendesen és komolyan nője ki fejlődését; azzal zavarhatja meg a leghevesebben, ha kifelé néz, és kívülről vár feleletet olyan kérdésekre, amelyekre válaszolni legbensőbb érzése is talán csak legcsöndesebb órájában képes."

(fordította Szabó Ede)

-- Malte Laurids Brigge feljegyzései és más szépprózai írások, Fekete Sas Kiadó

 

15:59 | idézet | író | költészet | Editor Diaboli | |

2005. szeptember 9., péntek

Fogalmazni csak pontosan, szépen...

különben úgy járunk, mint az egyszeri újságíró, akinek bakijait a szemfüles szerkesztők szerencsére lefülelték. A napilapot, amelynek szerkesztőségéből az alábbi idézetek származnak, nem nevezzük meg.

 "A fertőzés széklet útján terjed, és szájon át kerül a szervezetbe."
"... az evezősöknek, úszóknak, pólósoknak is térítésmentesen biztosítja a felkészülésükhöz szükséges vízfelületet."
"...azt szeretné, ha az újpesti embereknek lenne egy erős, lila-fehér színű csapatuk."
"Orbán Péter (ORFK) elmondta, hogy nem akarja elkiabálni, de idén jóval kevesebb bűncselekményt regisztrálnak majd, mint tavaly."
"Az összezsúfolódott emberek a náci haláltáborokhoz hasonlatos benyomást keltettek."
cím: "A malária veszélyes." "Az írott sajtóban fellobbanó közgazdasági pró és kontra vélemények..."
"A macska fára történő mozgásának megvalósítása végrehajtásra került."
"Úgy tűnik, a valóságos magyarok kritikusan, de saját képességiekről jó véleménnyel néznek a jövőbe."
"... az UNESCO legtisztább tengere" "álló vándortábor"
"... kétnapos fiatal tudósok nemzetközi fóruma"
"Ebből az összegből készült a következő produkciónk, amelyik nem lett annyival jobb, mint amennyivel magasabb költségvetés állt rendelkezésünkre."
"E mérkőzés legfőbb színtere ezért esik Európára..."
"jogosan járó járandóságok..."
"...játéktudása messze elmarad az európai élvonaltól - és nem különb a magyarénál. Nos, mivel külföldi szakemberek szerint jelenleg a mieinkre is ezek a jelzők a helytállók."
"...így aztán szent tehénként szaporodnak a kóbor kutyák."
"Eldőlt, hogy a mérgezéssel gyanúsítható állományt leölik. Jelenleg összesen csaknem ezer mezőgazdasági cégre és vállalkozás terjed ki a mérgezés gyanúja."
"Tegnapi bejelentés szerint a hatóságok újabb cégre bukkantak Belgiumban, amely foglalkozott a mérgezésért felelős táp előállításával."
"A víkend előtti utolsó napot emelkedéssel töltötték a tőzsdék."
"A vezető kormánypárt az 1993-as székház-botrány óta másodszor veszítette el ártatlanságát."
"...tehát azonnal teremtődik egy direkt privát forrásbeáramlás a költségvetésbe."
"egész irodalmunk következetesen és transzparensen metafizikátlan,..."
"Ma előlép tudatlanságunk fekete korongja"
"...hűvös vigasztalást nyújt a locsolókocsi széles vízsugara, megszabadítva az önkéntes performereket édes bőrüktől."
"...az otthonukban való maradásra szólította fel..."
"...hogy törvényes büntetés alá essenek azok..."

Ehhez hasonló hibákat mindenki elkövet - élőbeszédben gyakrabban, de ha valaki történetesen író, akkor írásaiban is. Ezeket a hibákat aztán a szerkesztő vagy észreveszi, vagy nem. Amennyiben igen, akkor születhet olyan könyv, mint a Bűnbak bégetése, amely elsősorban (szerencsére) soha meg nem jelent fordítói bakikat tartalmaz. Sajnos az efféle bakik jellegükből adódóan meglehetősen belterjes poénnak számítanak - de mint hibákat, érdemes ezeket áttanulmányozni, és utána elgondolkozni: vajon szuper sötételfes regényemben nem fogalmaztam helyenként félreérthetően? Ha igen, a bakikat szerkesztőségünk szívesen fogadja és mások okulására leközli.

11:20 | idézet | humor | grammatika | Editor Diaboli | |

2005. szeptember 5., hétfő

Hogyan írj regényt 100 nap alatt?

A link hasznosságáról még nem volt alkalmam meggyőződni, ugyanis még nem sikerült 100 nap alatt megírnom egy regényt, de egyes olvasók számára még jól jöhet. Ha esetleg valaki az útmutató segítségével megír egy komplett regényt, kérem, jelezze, mennyire találta hasznosnak a linket.

(Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!)

12:22 | írástechnika | link | trükktár | Editor Diaboli | |

Páros testrészek egyes vagy többes számban?

Noha én magam is, alig néhány bejegyzéssel korábban elítéltem a páros testrészek többes számban való használatát, készséggel elismerem, hogy nyelvi babona áldozatául estem. Az irodalmi példák igazolják, hogy mindkét használati mód elterjedt volt, és gyakran ugyanaz a költő más-más verseiben mindkét formával élt.

"Balassi Bálint: "Angyalábrázata szemeimnek tetszék-é?" (Egy kegyes képében); "Hullnak keservemben szemeimből könnyeim" (Darvaknak szóló). Szenczi Molnár Albert: "Úr Isten! az én imádságom, Kérlek, végyed füleidbe" (5. zsolt.); "Mint a te szemeidnek fényét" (17. zsolt.). Berzsenyi Dániel: "A láthatatlan férgek a te Bölcs kezeid remekelt csudái" (Fohászkodás); "Csontjaimat kezeid takarják" (uo.). Csokonai Vitéz Mihály: "Rózsamézzel harmatoznak Csókra termett ajkaid" (Egy rózsához); "E szóra karjaim kinyúlnak" (Még egyszer Lillához). Kölcsey Ferenc: "Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének" (Himnusz); "Majd töröktől rabigát vállainkra vettünk" (uo.); "Vérözön lábainál, S lángtenger felette" (uo.). Vörösmarty Mihály: "Andalodó szemeket vetett rá Hajna" (Zalán futása); "Meg ne sebezzétek könnyű kis lábait" (uo.); "Anyja kémli hű szemekkel" (Petike). Petőfi Sándor: "S megfürösztöm arcát szemeim könnyével" (A jó öreg kocsmáros); "Mert hisz lábaim már a sír szélén vannak" (uo.); "S mi nyaljuk boldogan kegyelmes lábait" (A kutyák dala); "Ott merengnek szemeim a silbakon" (Nézek, nézek kifelé); "Testi szemeimet behunyom, és lelkem szemeivel nézek" (Kiskunság); "Dicsvágy patakja! ajkaim belőle Sok boldogító mámort ittanak" (Itt benn vagyok...). Arany János: "Térdre esett most a király lábainál" (Toldi); "Míg ajkain a tenger népnek Búsan búgott lassú gyászének" (Keveháza); "Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag" (A walesi bárdok); "Hogy ha magát foglyul kezeidbe adja" (Toldi szerelme). Ady Endre: "Lecsukódtak bús, nagy szemeim Számára a világnak" (Imádság háború után); "Öntözzem e szájjal csak egyszer a Léda őszi szemeit" (Szent Június hívása); "Táncol bolondul a kezein" (Az én koporsó-paripám).

Ugyanezen költőknél ugyancsak gyakran állnak a páros testrészek egyes számban is: Balassi: "Szerelmes táncokban kinek-kinek adván kezére szép mátkáját" (Széjjel tündökleni). Szenczi Molnár: "Dárdádat nyújtsd ki kezeddel" (35. zsolt.); "Vedd füledbe könyörgésemet" (143. zsolt.); "Áldott az Úr, ki kezemet tanítja" (144. zsolt.). Berzsenyi: "Lollim barna szemöldöke" (A közelítő tél); "Ércbuzogány rezegett kezedben" (A magyarokhoz). Csokonai: "S ha képed kezembe akad, Szememből örömkönny fakad" (Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz). Kölcsey: "Kínzó rabság könnye hull Árvák hő szeméből" (Himnusz); "Nyújts feléje védő kart" (uo.). Vörösmarty: "Megbomlott a haja, és szabados fürtökben omolt el, Tündöklő vállán, karján és e kerek emlőn" (Zalán futása); "Hazug szemében hord mosolyt" (Keserű pohár). Petőfi: "Fülemnek ily dicsérést kellett hallgatnia" (Egy estém otthon); "Megy a juhász szamáron, Földig ér a lába" (Megy a juhász...). Arany: "Sima vállad, puha kebled Töri az a páncél" (Rozgonyiné); "De a magyar ajakon is Neve, híre általános" (Szibinyáni Jank); "Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant" (Szondi két apródja). Ady: "Már vénülő szememmel őrizem a szemedet" (Őrizem a szemed)."
(Szepesy Gyula: Nyelvi babonák)

Mégsem ad hoc módon történt a páros testrészek egyes, illetve többes számban használata, így mégis rendelkezésemre áll egy kiskapu, hogy szakértésemet mentegessem. Ugyanis Szepesy (és az irodalmárok) szerint:

"Egyes számban használjuk a páros testrészek nevét olyankor, amikor a szóban forgó testrészt nem számszerűen fogjuk föl, hanem általánosítjuk, illetőleg elhatároljuk a többi testrésztől. Ilyenkor még a fogak és körmök is egyes számba kerülnek. Egy nyelvhelyességi eszmecsere során valaki szóba hozta ezt a példát: "Jánosnak nagy füle van - Jánosnak nagy fülei vannak." Vajon melyik változat a helyes? Erre azt mondhatjuk, hogy fogalmazhatunk így: "Jánosnak nagy füle van" - ha nem tartjuk fontosnak kiemelni, hogy mind a két füle nagy. De fogalmazhatunk így is: "Jánosnak nagy fülei vannak" - ha szemléletünkben mind a két fül mérete föltűnően túlszárnyalja a normális nagyságot."

8:16 | Editor Diaboli | |

2005. szeptember 4., vasárnap

Egri Lajos

Kicsoda Egri Lajos?

Egri Lajos 1888-ban született Egerben, majd 1908-ban az Egyesült Államokba költözött. A második világháború végén egy New York-i magyar színházban dolgozott színdarabíróként. Az 1930-as évek közepén megalapította az Egri-féle íróiskolát, és több könyvet írt az írástechnikáról, többek között a The Art of Creative Writing és a The Art of Dramatic Writing című alapműveket, amelyeket azóta is kötelező olvasmányként oktatnak az amerikai filmművészeti iskolákban, és James N. Frey is sűrűn hivatkozik rá saját írástechnikai könyvében. Egri az első világháború idején tagja volt az Előre színházi csoportosulásnak, újságíróként és forgatókönyvíróként is dolgozott.

Érdekes azonban, hogy míg angol nyelvterületen könyvei minden író számára ajánlott olvasmánynak számítanak, magyarul soha nem jelentek meg (bár arabra lefordították). A szerkesztőség ehhez a hiányossághoz nem fűzött kommentárt.

A szerkesztőség ellenben megígéri, hogy amint rátette a kezét a fent is említett két könyvre, ír belőlük ismertetőt e blog olvasóinak okulására.

16:24 | írástechnika | író | Editor Diaboli | |

Bemutatkozás
Érted van, nem ellened. Utálj, tanulj - rajtad áll.
Statisztika