2005. december 22., csütörtök
Hasonló alakú szavak
Nagyon gyakran fordul elő az utóbbi időben a hasonló alakú, de eltérő jelentésű szavak összekeverése. A hiba oka, hogy ezek a szavak azonos tőből képződnek, eltérő toldalékolással, de a származott szavak eléggé hasonlítanak egymáshoz (főleg kiejtve), hogy az ember egyben azonos jelentésűnek is gondolja őket. Ezek közül néhány:
1. Egyelőre - egyenlőre
Az
egyenlőre értelme: valamit egyenlő részekre (bontani, osztani), véletlenül sem azonos a "még" jelentésű
egyelőre szóval, mégis sokszor használják helyette.
2. Fáradság - fáradtság
A
fáradság az a tevékenység (fáradozás), amitől kifáradsz (pl. Vette a fáradságot, és fölmosta a padlót.), míg a
fáradtság egy állapot - amikor fáradt vagy.
3. Izzadság - izzadtság
Hasonlóképpen: az
izzadtság az állapot, amikor úszol a verejtékben, maga a verejték már az
izzadság.
4. Helység - helyiség
A
helység települést jelent, a
helyiség pedig szobát, egy ház kisebb egységét.
5. Szível - szívlel
Akit kedvelsz, azt
szíveled. A tanácsot pedig
megszívleled. Árulkodó jel, hogy a szívlel önmagában nem szokott állni, hanem csak igekötővel.
6. Gondtalan - gondatlan
Ha nem nyomasztanak a gondok, akkor
gondtalan életet élsz. Ha azonban nem figyelsz oda arra, amit csinálsz, hibákat követhetsz el,
gondatlan vagy.
9:01 | grammatika |
Editor Diaboli |
|
2005. december 20., kedd
Virágozzék minden virág
Az elmúlt napokban többször is volt alkalmam szembesülni azzal, hogy "bátorítás" és "építő kritika" címszó alatt kezdő író olyan dicséretet kapott, ami egészen bizonyosan nem volt őszinte, csupán kedves. Míg ez rövidtávon jó hatással van az íróra, aki a pozitív vélemények hatására bátran enged az ihletnek, és szárnyakra kapva ontja magából a novellákat, netán regényeket, hosszútávon legalább annyira károsnak tartom, mint a rosszul megfogalmazott, írás helyett az író személyét célzó kritikát, amelynek pusztító hatása nyilvánvaló és azonnal tapasztalható.
A probléma abban rejlik, hogy nincsen olyan ember, aki képes lenne objektíven megítélni önmagát és önnön tehetségét. Különösen a művészek vágynak a visszajelzésre, s azon belül is az elfogadást jelző tetszésnyilvánításra. Ez az elismerés iránti éhség oly nagy lehet, hogy ha végre megkapják az áhított dicséretet (s különösen azok, akik amúgy még nem sajátították el az írás alapjait sem, s ezért nagyon ritkán kapnak pozitív véleményt), a kritikus személyétől vagy szándékától függetlenül is hisznek neki. Talán fölmerül a kétely, hogy csak őszintétlen simogatást kaptak, de ez a kétely a legtöbb embernél nem annyira erős, mint a vágy, hogy igazzá tegyék - legalább önmaguk előtt - a dicséretet. Éppen ezért a nem megérdemelt dicséret - mondjuk ki: nyalizás - nagyobb mennyiségben eltorzíthatja az író realitásérzékét, s egy idő után képtelenné válik arra, hogy az önszerkesztést elvégezze, vagy tovább fejlődjön: hiszen ahhoz látnia kéne, hol áll, és hová kell tartania. A fejlődés véletlenszerű megvilágosodásokra korlátozódik, holott a potenciál ennél nagyobb is lehet - ám a tehetség szunnyad tovább. A dicséretek realitásában már elég jó az, amit csinál.
Ugyanakkor nem szabad visszatartani a pozitív véleményt sem - ha az jogos. Minden őszinte dicséret, az író erősségeinek kiemelése, és hibáinak fölismerése segít, és segít kijelölni az utat a fejlődéshez. De ha az író egyedül áll, még az is jobb, mint ha tévútra terelik vagy örökre eltántorítják az írástól a túlzó dicsérők vagy túlzó ostorozók.
Virágozzék minden virág - de nem szabad túllocsolni, sem megvonni a vizet. Épp annyira kell csak megöntözni, hogy növekedjék.
18:51 | író | vélemény |
Editor Diaboli |
|
2005. december 15., csütörtök
Nyitójelenet
Tegyük fel, hogy szerkesztő vagy. Van előtted egy hatalmas halom
novella és egy még nagyobb halom első regény. Két órán belül
értekezleted van, három embert vissza kell hívnod, és van valami gond a
grafikussal, amit meg kéne oldani. Fölveszed az első kéziratot, és
nekiállsz olvasni. Meddig jutsz, mielőtt eldöntöd, hogy végigolvasod-e,
vagy máris mehet a válaszborítékba az elutasító formalevéllel együtt?
Vegyük ugyanakkor az írót. Te, az író, keményen és sokat dolgoztál a
műveden, s reménykedsz a megjelenésben. Számodra fontos a kézirat. Egy
ideális világban a szerkesztő ugyanannyi figyelmet fordít az írásodra,
mint te, és nem zavarja meg semmi az olvasást.
Azonban nem ideális világban élünk, és novella esetén mintegy három
bekezdés, regény esetén pedig három oldal áll a rendelkezésedre, hogy
annyira megragadd a szerkesztő figyelmét, hogy végül befejezze a
történeted.
Amennyiben azonban tisztában vagy azzal, hogy három bekezdés áll
rendelkezésedre, hogy jó benyomást tégy, addig csiszolhatod az írásod
elejét, amíg elég meggyőző nem lesz. Tudatosan belevihetsz a nyitásba
olyan elemeket, amelyek fölkeltik az érdeklődést: karaktert,
konfliktust, érdekességet, hitelességet. Természetesen ezek az elemek a
sikeres regények és novellák egész terjedelmében megvannak, de
kezdésnél különös gondot kell fordítani rájuk.
Az első jelenetben elsődleges célod, hogy az olvasó
érdeklődését felkeltsd. Ezt nem az általános mondanivaló előtérbe
helyezésével, hanem a nyitójelenetet vonzóvá tevő négy elemre
fókuszálással érheted el, ezek pedig a következők: karakter,
konfliktus, pontosság és gördülékenység.
Karakter
A nyitójelenetben adj az olvasónak egy személyt, akire figyelhet!
Egy novellában ennek a személynek szinte azonnal föl kell bukkannia;
szerves része kell legyen – s ami szintén fontos: legyen egyéniség, nem
pedig típus. Egy regényben a főszereplő lassabban bukkan föl: Anna
Karenina például a tizennyolcadik fejezetig nem jelenik meg.
Mindenesetre valamilyen érdekes személynek viszonylag hamar színre kell
kerülnie (az Anna Karenina esetében ez az illető Sztyepan, Anna fivére).
A legjobb kezdések egyéni karaktert mutatnak be az olvasónak, mivel a
legtöbb történet emberekről szól. Vannak persze kivételek is: pl. az
Érik a gyümölcs Steinbecktől, ahol az első fejezetben a leírását kapjuk
annak, mit művelt az aszály az oklahomai porsivataggal. Azért működik
ez a nyitás, mert ez a szárazság az egész regény motivációját és
szimbólumát adja. Az ilyen szerkezet azonban ritka.
Konfliktus
A konfliktus egyik jellemzője, hogy azért alakul ki, mert valami
nem úgy megy, ahogy várják. Ezt már az első néhány bekezdésben
sejtetheted.
A nyitójelenetben megjelenő konfliktus nem azt jelenti, hogy az első
mondatban ki kell zuhannia egy testnek a hatodikról (bár ilyen sztori
is létezhet). Egyes novellákban és regényekben nagy, drámai
konfliktusok szerepelnek: karakter karakter ellen, karakter a természet
ellen, vagy karakter a társadalom ellen. Más történetekben a konfliktus
ennél jóval kisebb: családi viszály, szerelmi félreértés,
vagyonveszteség vagy -nyereség. A konfliktus lehet olyan rejtett is,
hogy csak az egyik karakter fejében létezik. Mindegy azonban, milyen
konfliktus fog szerepelni a történetben, a természetét sejtetni kell a
nyitójelenetben, még ha csak később bontod is ki.
A novellák gyakran már az első mondatban utalnak a konfliktusra.
Pontosság
A hatékony nyitójelenetek pontos részleteket kívánnak. Ezek lehetnek a
beszédmódra, a környezetre, a karakter gondolataira vonatkozó részletek
– bármi, ami épp releváns. A részletek hatékony használata nagyban
közrejátszik abban, hogy bizonyos kéziratok kiadhatónak minősülnek, míg
mások, noha jó történettel rendelkeznek, nem felelnek meg a szerkesztő
elvárásainak.
A részletek a valóságban horgonyozzák le a történetet, megkülönböztetik
a te bevezetésedet a több száz másik hasonlótól, és meggyőzik a
szerkesztőt arról, hogy tudod, miről beszélsz. Ugyanakkor a rosszul
megadott részletek már az első bekezdésben tönkretehetik a
hitelességet. Ha például az első mondatban valaki a dízelautójába
benzint tankol, az abban a pillanatban el is vesztette az olvasóját.
Gördülékenység
A hiteles próza meggyőzi az olvasót arról hogy az író képes
használni a magyar nyelvet, ezért az olvasó megbízik benne, és elhiszi
neki, hogy később is képes lesz szépen fogalmazni. Mitől gördülékeny a
próza? Nem csak az alany és állítmány összeegyeztetésétől, bár persze
az sem árt, sőt. A gördülékenység lényege az ellenőrzés. A gördülékeny
írás azt mutatja, hogy ellenőrzésed alatt tartod a szavaidat,
mondataidat és bekezdéseidet.
A hatékony első jelenetnek három funkciója van: hogy elindítsa a
történetet és megmutassa, miféle történetre számíthat az olvasó; hogy
bemutassa és egyéniséggel ruházza fel a főszereplőt; és hogy felkeltse
az olvasó érdeklődését. Ennél persze többet is elérhetsz:
megteremtheted a hangulatot, a főszereplő mellett másokat is
bemutathatsz, vagy kifejtheted a normát, amitől el fogsz térni – sok
minden tehetsz, de az alapvető három dologról nem szabad megfeledkezned.
Az első jelenet utolsó mondata nagyon fontos (mint ahogy a bekezdés
utolsó szava, a fejezet utolsó sora és a regény utolsó bekezdése is
hangsúlyos helynek számít). Tedd emlékezetessé! Az első jelenet
zárómondata váltson ki valamiféle érzelmet – nem szájbarágósan, hanem
olyan árulkodó részleten keresztül, amelynek jelentősége van.
Jegyzet: Hanna
Forrásművek:
Ansen Dibell: Plot és
Nancy Kress: Beginnings, Middles and Ends
9:52 | írástechnika |
Editor Diaboli |
|
2005. december 14., szerda
Roald Dahl tanácsai
"Felsorolok néhány jellemvonást, amikkel nem árt rendelkezni, vagy amikre nem árt törekedni, ha valaki regényíró szeretne lenni:
1. Legyen élénk fantáziánk.
2. Tudjunk jól írni. Ez alatt azt értem, hogy képesnek kell lennünk
életre kelteni a jeleneteket az olvasó agyában. Nem mindenki
rendelkezik ezzel a képességgel. Születni kell vele, azaz vagy megvan
valakinek, vagy nincs.
3. Legyünk kitartóak. Más szóval, ki kell tudnunk tartani amellett,
amit csinálunk, és soha nem szabad feladni - óráról órára, napról
napra, hétről hétre, hónapról hónapra.
4. Törekedjünk tökéletességre. Ez azt jelenti, hogy soha nem lehetünk
elégedettek azzal, amit írunk, míg csak újra és újra át nem írtuk, a
lehető legjobbat hozva ki magunkból.
5. Legyen szilárd önfegyelmünk. Egyedül dolgozunk.Senki sem alkalmaz
minket. Senki sincs mellettünk, hogy kirúgjon, ha nem megyünk be
dolgozni, vagy hogy ráncba szedjen, ha kezdünk ellustulni.
6. Sokat segít, ha jó a humorérzékünk. Ez nem létfontosságú, ha felnőtteknek írunk, a gyerekek esetében viszont elengedhetetlen.
7. Rendelkeznünk kell bizonyos mértékű alázattal. Az az író, aki csodálatosnak tartja a művét, a vesztébe rohan."
Roald Dahl összes meghökkentő meséje 1, Szukits kiadó
13:40 | bölcsesség | idézet | író |
Editor Diaboli |
|
2005. december 9., péntek
Édes, ékes apanyelvünk
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk (Lőrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak)
Kezdjük tán a "jó" szóval, tárgy esetben "jót",
ámde "tó"-ból "tavat" lesz, nem pediglen "tót".
Egyes számban "kő" a kő, többes számban "kövek",
nőnek "nők" a többese, helytelen a "növek".
Többesben a tő nem "tők", szabatosan "tövek",
amint hogy a cső nem "csők", magyar földön "csövek".
Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán "vövek"?
Azt se' tudom, mi a "cö"? Egyes számú cövek?
folytatás
Noha a vers már önmagában is figyelemreméltó, és érdemes elolvasnia mindenkinek, aki magyar nyelven akár beszél, akár ír, a belinkelés apropója mégis inkább az apróbetűs rész, alul:
"Begépelés ©Copyright 2001, XY - Látom, már volt, aki ellopta, és a patkány emailben terjeszti, persze kísérőszöveg nélkül. Fogok legközelebb begépelni nektek bármit is?! Le fogom jelszavazni az egész lapot."
Kedves Grin, valószínűleg döbbenetet fog jelenteni számodra, hogy a begépelés semmiféle jogosultságot nem ad, hogy közzétehesd a művet, pláne nem ruház fel szerzői joggal. Ugyanis: 4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). A vers begépelése pedig nem számít át- vagy feldolgozásnak. Ez van.
23:32 | idézet | vélemény | humor |
Editor Diaboli |
|
2005. december 3., szombat
Robert Peck tanácsa
"Az írás kemény meló, ami annyit tesz, ha lusta dög vagy, hamarabb kicsinál, mielőtt annyit mondhatnál, hogy fapapucs. Ezért, mielőtt a Szűz Papír tetejére gépelnéd: Első fejezet (hogy aztán egy hétig ott üljél előtte azon töprengve, hogyan tovább), minden karakterednél végezd el a házi feladatod." (kiemelés tőlem)
- Robert Peck: Fiction is Folks
Végezd el a házi feladatod: ez az egyik legjobb tanács, amit kezdő írónak adhat az ember. Gondolkozz el a karaktereiden, ne csupán a fordulatos történeten! Írd meg a fejedben az életük történetét, csak így ismerheted meg őket annyira, hogy hitelesen és elevenen ábrázold őket.
16:48 | bölcsesség | idézet |
Editor Diaboli |
|