2006. február 5., vasárnap
Miben hasonlít a költő a szántó-vető béreshez?
„A kidolgozás – a leendő vers formába
öntése és megformázása – tudatos és szándékos munka. Persze a vers
tulajdonképpeni létrehozását nem az akarat és meggondolás végzi, hanem
a poéta szellemi automatizmusa (mely egyrészt emlék- és
gondolat-raktár, ahonnan, amikor éppen szükség van rá, mindig
készséggel kiváltódnak az éppen alkalmas elemek – másrészt
alakító-beidegzettség); az akarat és meggondolás nem bírna létrehozni
semmit, csak válogatja, rendezi és ellenőrzi a rendelkezésre álló
motívumokat. A kidolgozáskor a meggondolás nem a favágóhoz
hasonlítható, aki egymagában dolgozik – hanem a szántó-vető béreshez,
aki közvetett munkavégző: az igába fogott ökrök végzik a munkát, de a
béres irányítása nélkül mégse lenne eredmény.”
Weöres Sándor, A vers születése
In Egybegyűjtött írások I. Budapest, Magvető, 1970. 242. o.
17:26 | bölcsesség | idézet | író |
MarquezUnread |
|