2006. május 27., szombat

Az irodalom visszavág - Googlebomba

Az elmúlt napokban sor került a blogoszféra legnagyobb irodalmi ügynökégetésére, és egyúttal bebizonyosodott: az írók nemzetközi társadalma nagyon veszélyes közösség, és nagyon nem éri meg őket feldühíteni.

Némi késéssel bár, de boldogan beszámolunk a botrányról.

A háttér

Az SFWA (Amerikai Science Fiction Írók Szövetsége) már egy ideje működtet egy aloldalt, amely az írókra leselkedő veszélyek feltárásával és összegyűjtésével foglalkozik, különös tekintettel az olyan kiadókra és ügynökökre, akik az írók megkopasztására szakosodtak.

Mindig figyelmeztető jel, ha egy irodalmi ügynök pénzt kér a kézirat elolvasásáért, mint ahogy az is, ha ő maga ajánl fel "szerkesztői szolgáltatásokat", szintén pénzért cserébe, ugyanakkor nem tud felmutatni meggyőző eladásokat, hogy bizonyítsa: ezzel a módszerrel sikerült más írókat szerződéshez és kiadáshoz juttatnia. A Writer Beware nagy gondot fordított arra, hogy bizonyítékokkal is alátámassza vádjait, és számos író fordult már hozzá sérelmeivel. Az oldal mintegy 400 irodalmi ügynökséggel és kiadóval kapcsolatban kapott panaszokat. Tavaly pedig közzétettek egy listát a 20 legrosszabb irodalmi ügynökség nevével.

A pellengérre állított irodalmi ügynökök természetesen megsértődtek, érdekes módon nem siettek a Writer Beware beperelésével. Az egyik ügynök azonban, bizonyos Barbara Bauer, nekilátott, hogy leradírozza a netről az inkrimináló listát. Miután az SFWA-nak írt levele nem érte el a kívánt hatást, azokra csapott le, akik belinkelték azt a bizonyos listát, és vagy perrel fenyegetőzött, vagy kirúgatást helyezett kilátásba.

Fenyegetőző leveleit nem követte tett, ezért az írók továbbra is belinkelték a listát és figyelmen kívül hagyták az emaileket. Aztán Barbara Bauer elkövetett egy nagy hibát.

A baki

Bizonyára a kezét dörzsölte elégedettségében, amikor sikerült egy internetszolgáltató felhívásával elérnie, hogy az egy órás felszólítással lekapcsolja az Absolute Write honlapot, amely 7700 regisztrált írónak és szerkesztőnek nyújtott otthont és beszélgetőfelületet. Barbara Bauer állítólag arra hivatkozott, hogy az egyik fórumon - ahol a 20 legrosszabb ügynökség listája is szóba került - beírták az emailcímét, és ezért rengeteg spamet kapott, valamint maga a fórum is csupa rágalom. Ha a szolgáltató nem húzza ki a dugót, akkor majd bepereli őt. (Az adott fórumon érdekes módon éppen akkor szólaltak fel ellene olyan neves írók és szerkesztők, akikre egy átlagos zöldfülű író szívesebben hallgat.)

Az internetszolgáltató hibás döntést hozott: nem nézett utána Barbara Bauernek, hanem pánikszerűen értesítette az AW tulajdonosait az oldal beszüntetéséről, majd egy órára rá lehúzta a rolót. (Utólag azzal magyarázták a dolgot, hogy az AW nagyobb sávszélességet használt, mint a szerződésében szerepelt, és eddig is csak az internetszolgáltató feleségének kérésére - aki maga is fórumoztt az AW-n - nem számláztak nagyobb összeget ki. Ez a sztori is sántít kicsit:  ilyenkor a lekapcsolás-e a megfelelő válasz, vagy inkább az értesítés arról, hogy egy nagyobb csomagot kéne megvenni?)

Az ezt követő felzúdulás azonban átlépte a kritikus határt. Az írók nem nyugodtak bele, hogy levették a kedvenc oldalukat (már visszakerült a nagyja, de a fórumok csak hétfőtől lesznek elérhetőek), és több százan ajánlották fel segítségüket az AW tulajdonosának, Jenna Glatzernek. Ugyanakkor a hír vírus módjára terjedt szét a neten, és nem hiszem, hogy Barbara Bauer  örül a pürrhoszi győzelmének.

Googlebomba

Miután az AW látogatói mellett a több ezres látogatottságú netes könyvipari celebritások, Teresa Nielsen Hayden és Miss Snark is beszámoltak a történtekről, jóval többen tudomást szereztek Barbara Bauerről, mint szerette volna. Mi több, a felháborodás akkora méreteket öltött, hogy amikor Jim Hines felvetette a googlebomba ötletét, a netes íróközösség azonnal ráharapott.

A googlebomba elgondolása egyszerű: a keresőmotorok többnyire a rámutató linkek száma szerint is rangsorolják a keresés során feladott linkeket. Eddig, ha Barbara Bauer nevét valaki beírta a Google-ba, a 20 legrosszabb ügynökség listája valahol a 150. oldal környékén bukkant fel, túl messze ahhoz, hogy egy gyanútlan író, egy friss husi rábukkanjon. A googlebombázás célja: annyi linket kreálni (ebben a bejegyzésben is van vagy hat) Barbara Bauer nevéhez kötve, hogy a figyelmeztetés felkerüljön az első néhány keresőoldalra, és az új szerző eldönthesse: egészen biztosan akar-e ezzel a nővel együtt dolgozni.

Szerte a blogoszférában írók, szerkesztők és egyszerű olvasók ezrei álltak neki blogolni a botrányról. Az elmúlt két napban a Technorati honlapján Barbara Bauer tagje a tíz legnépszerűbb közé került, Irak és Bush közé, és körülbelül huszonöt oldalt kellett visszalapozni, hogy a Barbara Bauer keresőszóra ne az elmúlt két (most már három) napban keletkezett, az AW-botránnyal foglalkozó bejegyzések jöjjenek fel.

Az írók összefogtak, nem hagyták magukat, és közös googlebombázásuk sikert ért el: a Google már az első oldalon dobja fel a figyelmeztetést. Remélhetőleg nem lesz a jövőben olyan író, aki bedől ennek az ügynöknek, és talán a többivel szemben is körültekintőbbek lesznek.

Barbara Bauer esete ékes bizonyítéka annak, hogy nagyon veszélyes feldühíteni egy egész íróközösséget, mert a lehető legrosszabb ellenség válik belőlük: ha igazságérzetüket sérti valami, szenvedélyessé válnak, és meglehetősen kreatívak, ha a bosszú legális módozatainak kiesezléséről van szó.

Ez volt a válasz a "kuss"-levelekre: mindennél nagyobb publicitás. Igazi költői - írói - igazságszolgáltatás.

Technorati tag:

7:16 | kisördög | Editor Diaboli | |

Bemutatkozás
Érted van, nem ellened. Utálj, tanulj - rajtad áll.
Statisztika