8:30 | idézet | Editor Diaboli | |
„Én persze brillírozni akartam. Ma már tévedésnek tekintem a brillírozást. Azért tévedés, mert a hiúság jele, és az olvasó is a hiúság jelének látja. Ha pedig az olvasó erkölcsi hiányosságot lát az emberben, akkor már semmi oka, hogy csodálja, vagy elfogadja.
Aztán elkövettem egy nagyon gyakori hibát: minden igyekezetemmel – mindenben – modern akartam lenni. Goethénél, a Wilhelm Meister tanulóévei-ben azt mondja az egyik szereplő, hogy „Nos, azt mondhatsz rólam, amit akarsz, de senki sem tagadhatja, hogy kortársad vagyok”. Én nem látok semmiféle különbséget e között a Goethe-figura között és a modernség vágya között. Tudniillik eleve modernek vagyunk; nem kell törekednünk a modernségre. Ez nem tartalom vagy stílus kérdése.
Elég belelapozni Sir Walter Scott Ivanhoe-jába vagy (hogy egy egészen más példát is mondjunk) Flaubert Salammbô-jába, és meg tudja mondani az ember, hogy mikor keletkeztek ezek a művek. Bár Flaubert roman carthaginois-nak nevezte a Salammbô-t, minden talpraesett olvasó tudni fogja már az első oldal után, hogy nem Karthágóban született az a regény, hanem egy nagyon értelmes, tizenkilencedik századi francia úr írta. Az Ivanhoe-ban sem téveszt meg bennünket a sok vár, lovag, kanász és a többi. Mindvégig tudatában vagyunk, hogy egy tizennyolcadik vagy tizenkilencedik századi regényt olvasunk.
Továbbá annál az egyszerű oknál fogva is modernek vagyunk, hogy a jelenben élünk. Azt a módszert még senki sem fedezte fel, hogy hogyan lehet a múltban élni, amint még a futuristák sem fedezték fel a jövőben élés titkát. Modernek vagyunk, akár akarjuk, akár nem. Meglehet, hogy az is a modernség egyik megnyilvánulása, hogy én most ostorozom a modernséget.”
BORGES, Jorge Luis: A költői mesterség.
Ford.: Scholz László. Budapest, Európa, 2002. 118-119. o.
20:57 | idézet | MarquezUnread | |
Író vagy és éhezel? Egy padlásszobában tengeted az életedet egy macisajton és egy szalonnabőrkén?
Bár azok az idők elmúltak, amikor elég volt egy szalvétára leírni egy verset, és ezzel ki is egyenlíthetted a számládat a kávéházban, egy hambrugert így is vehetsz egy novellával.
Új novellapályázat a neten: hamburgert egy jó szaftos hamburgeres sztoriért!
Fogyókúrázó írók hátrányban.
"Ne azt várjuk, hogy a művészet váljon a mi számunkra hozzáférhetővé, hanem mi nyíljunk meg a művészet számára."
(Werner Hofman)
"Minél rettenetesebb a világ, annál absztraktabb a művészet."
(Paul Klee)
"Nem az életet kell festeni, hanem a festményekbe kell életet lehelni."
(Pierre Bonnard)
"Legfőbb vágyam, hogy megtanuljak hibásan festeni a valóságnak olyan átalakításával, hogy hazugság legyen belőle, amely hazugság igazabb a szó szerinti valóságnál."
(Vincent van Gogh)
"Mi mindnyájan azal töltjük napjainkat, hogy az élet titkát keressük. Nos, az élet titka a művészetben van."
(Oscar Wilde)
"Oltáromon vadmacska, páva, bárány:
három költő előtt borul le hálám.
Bár a homokban lábnyomuk lehetnék."
"Ellentmondás kijelenteni, hogy <nem értek a művészethez, de tudom, mit szeretek.> Aki nem ért a művészethez, az nem tudhatja, mit szeret, hiszen nem érti, amit néz."
"Egy művésznek sokkal többet kell tudnia, mint egy műélvezőnek."
"Ne féljenek a tökéletességtől. Sosem érik el."
(Salvador Dalí)
"...hogy magunkról könyvet írjunk, annak legegyszerűbb módja, ha lehetőleg másvalakire igyekszünk gondolni.
Csendesen kell ülni csupán a karosszékben, és lehunyt szemmel visszatekinteni az életünkre. De még jobb elnyúlni a fűben, a felhőket nézni és semmire sem gondolni. Alig feküdtél így egy kis ideig, és hallgattad a csendet, tiszta madárhangon énekelni kezd az erdő, mező, barátságos állatok közelednek, s olyan nyelven, olyan hangon mesélik el örömüket, bánatukat, hogy megérted, s ha nagyon pontosan odafigyelsz, az élettelen dolgok is suttogni kezdenek.
(...)
Természetesen kényelmesebb foglalkozás támlás széken ülve érdekfeszítő novellákat írni, mint végigverekedni az életet, és anyagot gyűjteni a novellákhoz; könnyebb lefesteni a betegséget és halált, mint harcolni ellene (...). De ezek a szakemberek mért nem gyűjtik maguk az anyagot? Legalábbis ritkán teszik meg. Azok az írók, akik szegénynegyedekbe vonszolják el az olvasót, maguk ritkán mennek el oda. A betegség és halál specialistái nemigen bírhatók rá, hogy kórházakba járjanak, ahová hősnőjüket éppen elcipelték. Költők és filozófusok csengő versben és prózában éneklik meg a szabadító halált, de sokszor elsápadnak, hogy ha ezt az ő legjobb barátjukat nevén nevezik. Közismert régi történet: a modern Olaszország legnagyobb költője, Leopardi, aki gyermekkorától fogva pompás versekben vágyakozott a halálra, irtózatos félelmében legelsőnek hagyta el a kolerától látogatott Nápolyt. Még a nagy Montagne is, akit a halálról való gondolatai egymagukban is halhatatlanná tettek, mint a nyúl, úgy szaladt el, amikor a pestis kitört Bordeaux-ban. A vén dörmögő Schopenhauer, a legnagyobb modern filozófus, bár az élet megtagatása volt tanításának alapelve, a halálról szóló beszélgetéseket mindig félbeszakította. Azt hiszem, a legvéresebb háborús könyveket a békés polgárok írták, a messzehordó ágyúk lőtávolságán kívül. Azok a szerzők, akik kéjjel mutatják be olvasóiknak szexuális orgiák színhelyét, az ilyen színjátékokban közepes színésznek bizonyultak. CSak egy kivételt ismerek ez alól a szabály alól: Guy de Maupassant-t, s az is belépusztult."
Axel Munthe San Michele regénye c. művéből.
Fordította: Benedek Marcell.
Van egy díj, amelyet nem a legjobb írásmű nyer meg, hanem ellenkezőleg: a legrosszabb (bár ez olykor más díjaknál is előfordul, még ha ott ez nem is felvállalt szándék). A Bulwer-Lytton verseny 1982 óta minden évben megrendezésre kerül. Mivel a lehető legborzasztóbb írás kapja a díjat, ám a zsűri mentális épsége is fontos, a pályamunkák rövidek - egyetlen kezdőmondatot kell írni egy képzeletbeli (vagy létező) regényhez.
A díj ihletője egy viktoriánus író, aki alighanem csupán elbaltázott első mondatáról ismert. Ez a következőképpen hangzik:
"Sötét és viharos éjszaka volt; az eső zuhatagokban ömlött alá - kivéve bizonyos időszakonként, amikor erős széllökések fojtották el, amelyek végigsöpörtek az utcán (mert jelenetünk Londonban játszódik), megzörgették a háztetőket és hevesen izgatták a sötétség ellen küzdő lámpások gyér lángjait."
- Edward George Bulwer-Lytton, Paul Clifford (1830)
Bulwer-Lytton szellemében tehát minden évben pályázatot ír ki a San Jose-i egyetem. Az idei év győzteseit kedden hirdették ki. Az abszolút nyertes a következő mondat volt:
"Bart Lasiter nyomozó az irodájában tanulmányozta épp az egyik kis ablakból szuperburritójára eső fényt, amikor az ajtó kitárult, és ott állt egy nő, akinek a teste azt üzente, hogy egy időre ez volt az utolsó burritód, akinek arca azt mondta, hogy léteznek még angyalok, és akinek szeme azt súgta, hogy rá tudna venni, hogy megásd a saját sírod aztán tisztára nyald az ásót."
- Jim Guigli, Carmichael, CA
A nyertes mondatok listáját itt találod.
8:35 | link | humor | Editor Diaboli | |
- Isaac AsimovMinél gyorsabban írok, annál jobb a teljesítményem. Ha lelassulok, baj van. Az azt jelenti, hogy kilököm a szavakat magamból ahelyett, hogy azok vonnának maguk után.
- Raymond ChandlerA kívülállók azt hiszik, hogy az írás mágikus dolog, felmész a padlásra éjfélkor, csontokat zörgetsz, és reggel egy történettel jössz le onnan, de egyáltalán nem így van. Ülsz az írógép előtt és dolgozol, ez minden.
- Harlan EllisonAzáltal nevezed meg magad íróként, hogy minden szabad percedben írsz. Ha nem így tennél, soha nem csinálnál semmit.
- John IrvingEgy író sosincs szabadságon. Egy író számára az élet vagy az írásról szól, vagy az íráson gondolkodásról.
- Eugene IonescoJó dolog, ha van egy cél, ami felé utazhatsz; de végül az út az, ami fontos.
- Ursula K. LeGuinSzünetet tarthatsz az írásban, de sosem szűnsz meg írónak lenni.
- Stephen LeighAmikor az embert megtámadja az irodalom viszketegsége, semmi nem gyógyíthatja meg, csupán a toll vakarása.
- Samuel LoverAz íróvá válás titka az írás, az írás és az írás folytatása.
- Ken MacLeodNem azért írunk, mert írni akarunk; azért írunk, mert írnunk kell.
- Somerset MaughamA szerző hallgasson, amikor a műve beszélni kezd.
- Friederich NietzscheAz ember mindaddig nem válik íróvá, míg szokássá nem tette az írást, és ez a szokás megszállottsággá nem vált. Az írás legyen megszállottság. Legyen éppolyan szerves, testi és lelki szükséglet, mint a beszéd, az alvás vagy az evés.
- Niyi OsundareCsak ülök az írógép előtt és káromkodom egy kicsit.
- P. G. Wodehouse, miután az írói módszeréről kérdezték
13:32 | idézet | Editor Diaboli | |
Ha úgy érzed, az életed nem elég érdekes, hogy meríts belőle az íráshoz, vagy megakadsz az "igazság" egyféle értelmezésénél, ideje elővenni Emily Hanson írásgyakorlatát. Ugyanazt a szituációt többféle szemszögből megvizsgálva érdekes és izgalmas témára bukkanhatsz a leghétköznapibb történésekben is.
Végy egy esetet az életedből, vagy találj ki egy szituációt! Kicsit turbózd fel, csinálj belőle vitát vagy veszekedést! Írd meg először az egyik karakter nézőpontjából. Miután végeztél, tedd félre a történetet, és kezdd el újra! Ezúttal a másik karakter legyen a nézőpontkaraktered. Meg fogod látni, hogy a történet teljesen másként fog csengeni, és te máris többet tudsz a motivációkról és a jól megválasztott nézőpont hatalmáról.
12:36 | írástechnika | trükktár | Editor Diaboli | |
Fontos, hogy megtanulj íróként olvasni: ne csupán a szórakozást lásd a művekben, hanem a vizsgálandó példányt is. Tedd a boncasztalra a könyvet! Mit tud tanítani neked? (Ez nem fogja megszüntetni az olvasás élvezetét, sőt; még egy pocsék könyvet is végig bírsz majd olvasni, és imádni fogod, ahogy szétcincálod.)
Először is: íróként csak úgy fogsz tudni elolvasni egy könyvet, ha kétszer olvasod el. Először gyorsan és elemzések nélkül, mint ahogy egy könyvet általában olvasni szoktál, aztán tedd félre egy kicsit, és másodszor már egy jegyzettömbbel együtt nyisd ki.
Először írj rövid összegzést arról, amit olvastál, és azt is írd le, tetszett-e vagy sem. Elhitted-e, vagy hitetlenül állsz a végkifejlet előtt. (Később az erkölcsi tanulság fölött is ítéletet mondhatsz, de előbb foglalkozzunk az író szándékaival.) Ezután fejtsd ki bővebben, mi miért tetszett/nem tetszett. Nem baj, ha először erre csak homályos választ tudsz adni, úgyis újra el fogod olvasni a könyvet. Ha egyes részekkel elégedetlen vagy, meg tudod-e mondani, miért? Vannak olyan jelenetek, amelyek megmaradtak? Azért maradtak meg, mert jól voltak megírva, vagy épp azért, mert idegesítettek, annyira rosszak voltak? A párbeszéd eleven volt, vagy mereven kiszolgálta az író szándékait?
Mostanra már ismered valamennyire a gyengéidet. Hogyan kezelte az író az olyan szituációkat, amelyekkel neked meggyűlt volna a bajod?
Ha jó könyvet olvasol, a válaszaid legyenek minél alaposabbak. Ha nem különösebben jó, elég, ha a gyenge pontjait megtalálod. Miután megírtad az összegzést, jelöld be, mely pontokra adtál homályos választ, vagy melyeket szeretnél később bővebben kifejteni. Most pedig olvasd el másodszor is a könyvet, és menet közben egészítsd ki a válaszaidat. Ha olyan részt találsz, amit az író különösen jól megoldott, noha neked nehezedre esett volna, jelöld be. Különösen jó mondatokat is kiírhatsz magadnak.
Mivel most már tudod, hogyan ér véget a sztori, keress olyan nyomokat, amelyek a befejezésre utalnak. Hol említi először az író karakterének azt a tulajdonságát, amely a fontosabb bonyodalomhoz vezet (vagy éppen megoldja)? Hogyan hozza be az információt? Találsz második olvasásra hamis nyomokat, amelyek félrevezetnek (jó alaposan olvass, mert lehet, hogy mégis van szerepük!)?
Figyelj a regény ritmusára, keresd meg a manírokat és a szerző kedvenc szavait, aztán döntsd el, hogy érdemes-e megtanulni ezeket, vagy túlságosan a szerző stílusához kapcsolódnak. Hogyan vezeti át a karaktereket egyik jelenetből a másikba, hogyan jelzi az idő múlását? Ha nézőpontot vált, megváltozik-e a szókincs és a hangsúly? Milyen nézőpontot használ?
Az első néhány könyvet még kétszer kell elolvasnod, de egy idő után képes leszel arra, hogy miközben élvezettel olvasol egy regényt, kritikus énedet is bekapcsold, és elég lesz csak azokat a részeket duplán elolvasnod, ahol az író remekelt vagy éppen alulmúlta önmagát.
Forrás: Dorothea Brande: Becoming a Writer
Üzenetet kaptunk az egyik olvasónktól, hogy az Irodalmi boncasztalt nevezte a GoldenBlog 2006 versenyre irodalomblog kategóriában.
A verseny menetének leírása szerint ugyan egyáltalán nem biztos, hogy a zsűri beválasztja a blogot a második fordulóba, de azért reménykedünk benne, még ha szigorúan véve irodalmat nem is kínálunk. Csak szikét.
Ha úgy gondoljátok, megérdemeljük, kérlek, nevezzetek minket!
9:49 | közérdekű | Editor Diaboli | |
James Macdonald, az egyik, interneten is rendkívül aktív science fiction író, a Viable Paradise írói műhely egyik vezetője az Absolute Write honlapján fórumot nyitott, ahol megosztja írással kapcsolatots tapasztalatait az érdeklődő kezdő írókkal. Bárki föltehet neki írástechnikával kapcsolatos kérdéseket, viszonylag hamar válaszol. Tanácsai kitérnek az írói életmódra, a szerkesztésre és a kézirat eladására.
Ha az írásra akarod föltenni az életed, de "nincs időd írni", szerinte tedd ezt:
"Válassz ki két órát. Mindegy, melyik kettőt, de két olyan óra legyen, amelyet mindennap írásra tudsz szánni.
Ezalatt a két óra alatt ülj az írógéped vagy számítógéped előtt. Semmi ne terelje el a figyelmedet. Vagy írj, vagy bámuld az üres monitort. Nincs más választási lehetőséged.
A levélírás nem számít. Az olvasás nem számít. A kutatás nem számít. A szerkesztés nem számít. Vagy írj valami újat, vagy bámuld a monitort.
A szobában ne legyen tévé. Ne legyen bakapcsolva a rádió. Ne legyen internet. Töltsd meg az oldalt betűkkel, vagy golyózz be.
Két órán át. Mindennap.
A tested lázadozni fog. Megfájdul a fejed. Megfázol. Nincs választási lehetőséged. Akkor is ülj ott a képernyő előtt, ha már szétrobban a fejed.
Lesznek napok, amikor elkap a szenvedély, és úgy írsz. Ha felnézel az órára, fölfedezed, hogy három óra eltelt.
Másnap nem csak egy órát kell írnod. Akkor is két órád van.
Az elméd lázadozni fog. Ki akarod majd takarítani a vécét, kicserélni a macskaalmot, lenyírni a füvet. De nem fogod megtenni, mert nincs kifogás. Nem, nem szervezheted át a napodat. Két óra, a terv szerint."
Kemény? Az. De működik - egész biztos írni fogsz, különben szétrágod az íróasztalt unalmadban.
Jim bácsi tanácsai hígítatlan formában összegyűjtve itt találhatók.
9:16 | írástechnika | író | link | Editor Diaboli | |