Konfliktust növelő párbeszéd
Jelenet elején
A jelenet, különösen a történet elején minél hamarabb feszültséget akarsz teremteni, mert az ragadja meg legjobban az olvasó figyelmét. A párbeszéd erre ideális, mert konfliktusban álló embereket mutat.
Példa (Susan Kay: Phantom – ahol a nézőpontkarakter torzszülöttet hoz a világra, és a pap vigasztalja):
„–Drága gyermekem – mondta együtt érzőn. – Ne hidd azt, hogy az Úr elhagyott. Ilyen tragédiák halandó ésszel fel nem foghatók, de kérlek, emlékezz rá, hogy Isten nem teremt céltalanul.
Megborzongtam.
–Még él... igaz?
Mansart atya bólintott, húsos ajkát harapdálta, és szomoróan nézett a bölcsőre.
–Atyám... – kérdezte félve, próbáltam összeszedni a bátorságot a folytatáshoz: –... ha nem érintem meg... ha nem etetem...
Komoran megrázta fejét. – Egyházunk álláspontja egyértelmű ilyen helyzetekben, Madeleine. Amit javasolsz, az gyilkosság.
–De ebben az esetben bizonyára könyörületesség volna.
–Bűn volna – mondta komoran –, halálos bűn! Kérlek, hogy űzd ki a fejedből ezeket a gonosz gondolatokat! Kötelességed egy másik emberi lélek segítéségre lenni. Úgy kell etetned és gondoznod ezt a gyermeket, mint bármelyik másikat.”
A jelenet elején fontos, hogy megalapozd a karaktered szándékát –. ezt narráción, akción és párbeszéden keresztül egyaránt megteheted.
Feszültség mértéke
Ha ismered a karaktereket, tudod, hogyan reagálnak feszült helyzetekben. Van, aki kiabál, más éppen hogy elcsendesedik. Minél feszültebb a szituáció, annál szótlanabb lesz, amíg aztán végül ki nem robban. Párbeszédben ezt azzal tudod megmutatni, hogy a beszélgetőtársa beszéde felgyorsul, és ezért a szótlanság kontrasztot alkot.
Ha a karakterek kiabálni kezdenek, egy idő után már nem tudod fokozni a feszültséget, ezért ezt a fázist, fogd rövidre.
Konfliktus
Minden párbeszéd középpontjában valamilyen konfliktusnak kell állnia, amely a nézőpontkaraktert érinti. A konfliktus lehet külső vagy belső, de az olvasónak éreznie kell a karakter beszédén a feszültséget. Ha például a karakter nem akarja kimondani gondolatait, de azok kibuknak belőle, az már önmagában feszültséget jelent.
Amire vigyáznod kell: a karakterek ne reagálják túl a szituációt. Ne veszekedjenek csak azért, mert veszekedésről akarsz írni!
A történet konfliktusa lehet verbális, fizikai vagy mentális – a legintenzívebb jelenetekben az író mindhármat használja, bár általában a fizikai konfliktus kerül a végére.
Konfliktusra szükség van – sok kezdő író elköveti azt a hibát, hogy nem meri karaktereit konfliktusok alá vetni, és kedves emberek látszatproblémáiról ír. A jó fikció azonban problémákat megoldó karakterekről szólnak, ehhez pedig elengedhetetlen a konfliktus.
Feszültség növelésének eszközei
– Némaság (Miért hallgat? Mi történne, ha hangosan is kimondaná a gondolatait?)
– Aggodalom (Mi történik a hangoddal, ha aggódsz?)
– Stratégiai megszakítások (Ha a „mondta” megszakításokat a mondat közepére szúrod, szünetet képezel, az pedig növeli a feszültséget.) Pl. „Téged kerestelek – suttogta –, de álmodni sem mertem volna, hogy itt talállak.” vs: „Azt suttogta: – Téged kerestelek, de álmodni sem mertem volna, hogy itt talállak.” és „Téged kerestelek, de álmodni sem mertem volna, hogy itt talállak – suttogta.”
– Tempó (Ha a karakter izgatottan beszél, és hirtelen lelassít, az azt mutatja, hogy átlépett valamilyen határt; ha céltalan fecsegés után hirtelen gyorsabban kezd beszélni, akkor közel ez a határ.)
– Bizonytalanság (Ha bizonytalanságban tartod az olvasót a konfliktus kimenetele felől, vagyis nyitva hagysz kérdéseket a párbeszédben, növeled a feszültséget.)
Jelenet végén
A jelenet végén felhasználhatod a karakter szavait, hogy olyan feszültséget teremts, amitől az olvasó tovább olvas. A trükk, hogy hagyj nyitva problémákat. A jelenet érjen véget egy kijelentéssel, amelyet vagy a nézőpontkaraktered tesz, vagy valaki más, de hatással van a nézőpontkarakteredre. Néha egy kérdés is működik, vagy egy levegőben lógó reakció.
(Gloria Kempton: Dialogue: Techniques and exercises for crafting effective dialogue c. könyve alapján; Writers Digest Books)
9:37 | írástechnika | Hanna | |