2007. június 28., csütörtök

Mit kell tudni a gyerekekről?

Mármint abban az esetben, ha ők a célközönségünk.

Korábban már ejtettünk pár szót a gyerekkrimiről, valamint arról, min bukhat el egy gyerekkönyv. Eugie Foster az AbsoluteWrite oldalán ezúttal összeszedte azokat a tudnivalókat, amelyeket ifjúsági- és gyerekkönyvíróként tudnunk kell.

Noha az is segít a tájékozódásban, ha sok klasszikus gyerekkönyvet olvasunk és sok időt töltünk gyerekek között, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan és milyen mértékben fejlődik a különböző életkorokban a gyerekek szókincse és olvasási készsége.

A legfiatalabbaknak (az ovisoknak és alsósoknak) olyan könyveket szánnak, amelyeket úgy terveztek, hogy egy felnőtt felolvassa nekik. Ezeknél a történeteknél éppen ezért fontos, hogy rövidek, lényegretörőek, és érzékletesek legyenek, gyakran tartalmaznak verseket is. A formai egyszerűség azonban nem vonatkozik a témára - már három éves gyerekek is képesek felfogni a metaforákat, sőt alkalmazzák is őket. Figyelni kell azonban arra, hogy a többértelmű szavak jelentéseivel való játékra még nem fogékonyak, a szóviccek tehát elmennek mellettük (harmadikus korukig).

Amikor iskolába mennek, 14000 szavas szókészlettel rendelkeznek. A fenti korosztály naponta kilenc új szót tanul meg. Mire kamaszok lesznek, szókincsük megduplázódik. Éppen ezért az író ne féljen attól, hogy esetleg ritka vagy bonyolult szavakat használjon.

Az olvasni tanuló gyerekek esetén fontos, hogy a történet rövid legyen, a karakterek dinamikusak, a környezet érdekes - ezeket a történeteket általában illusztrálják is, és a gyerek a képek segítségével követi a szöveget. Az írók lehetőleg egy mondatba egy gondolatot sűrítsenek (és próbáljanak meg nem "legügyögni" a gyereknek).

Hat-hét éves gyerekeknél már hosszabb mondatok is használhatóak, és a téma és cselekmény is bonyolódhat. Hét-nyolc éves korukra pedig már önállóan is folyékonyan olvasnak.

A fő célcsoport a 7-12 évesek csoportja. Nagyon sok a nekik szánt könyv, elvégre ők már önállóan és többet olvasnak. A témák változatosabbak lehetnek, és már nem szükséges, hogy feltétlenül kapcsolódjanak a gyerek tapasztalataihoz, mellékszereplők jelenhetnek meg a történetben, a mondatok összetettebbek lehetnek.

11-14 éves korban a gyerekek szert tesznek az elvont gondolatok követésének képességére, és már értik az iróniát, az allegóriát és a szarkazmust. Az úgynevezett YA (ifjúsági, 12+) könyvek lényegében úgy épülnek már fel, mint a felnőtteknek szóló könyvek, legfeljebb méretükben és témájukban különböznek (inkább tinédzsereket érdeklő kérdésekkel foglalkoznak).

 

 

5:58 | írástechnika | link | Editor Diaboli | |

Bemutatkozás
Érted van, nem ellened. Utálj, tanulj - rajtad áll.
Statisztika