2007. július 28., szombat

Néhány szó a szerződésekről

Az író és a szerződése

A megírás és kiadás között van egy lényeges pont, amelyet egyetlen író sem hagyhat ki. Akármennyire is fázik a jogi szövegtől, muszáj foglalkoznia a szerződése kérdésével. Mivel nálunk nem igazán működik az írókat közvetítő és érdekeiket képviselő irodalmi ügynökök intézménye, vegyük át, milyen pontok merülhetnek fel egy szerződésben, és mire kell figyelnünk!

Először is: a szerződés célja, hogy mindkét felet védje, és utólag vitás kérdésekben rá lehessen mutatni. Éppen ezért fontos, hogy saját érdekeinket szem előtt tartva átolvassuk, és ha kell, megváltoztattassuk a szerződést. Tévedés azt hinni, hogy kezdő írónak "kuss, feküdj" a része – ha valami nem olyan, mint szeretnénk, szóljunk nyugodtan, és a tárgyalások során előbb-utóbb kialakul egy mindenki számára kedvező kompromisszum (ennek feltétele, hogy egyik fél se akarjon aránytalan és irreális dolgokat).

Mindenképpen olvassuk át és módosíttassuk a szerződést, ha szükséges – ne feledjük, hogy a szerződés szövegét végeredményben a kiadó ügyvédei szövegezték, természetes, hogy enyhén (vagy feltűnően) a kiadó érdekeit szolgálja jobban. Legjobb, ha tudunk keríteni egy ügyvédet, aki a szerződésünkre néz, de mi is legyünk tisztában azzal, mit tartalmaz.

Vegyük először a számunkra legérdekesebbet, a honoráriumot.

Honorárium

A honorárium lehet egy összegű, és lehet százalék, de kaphatunk előleget is. Az előleget általában a százalék ellenében kapjuk, tehát százalékot (ami kb. 8–15% szokott lenni) eladott példányok után akkor kapunk, ha az előleg összege már megtérült. Az, hogy a honoráriumot egy összegben vesszük fel, vagy inkább az eladott példányok után kérjük, rajtunk múlik – reálisan át kell gondolnunk, mekkora érdeklődésre tarthat számot az, amit írtunk, és hogy van-e esély arra, hogy az előleg összegének megfelelő százalékot meghaladó fogyást érjünk el. A legtöbb könyvnél erre kicsi az esély, biztosabb hát az egy összegű honoráriumot választani.

A szerződésnek tartalmaznia kell a honorárium összegét (vagy az előlegét és a százalék nagyságát) és a kifizetés módját (készpénz, átutalás, számla ellenében vagy sem). Felmerülhet a kérdés, mi van, ha a kiadó nem tud eladni az előleg összegének megfelelő mennyiségű könyvet?  Az írónak ebben az esetben sem kéne visszafizetnie az előleget – de ellenőrizzük, hogy a szerződésben is így van-e.

Azonban ha az előleget vagy annak egy részét a kézirat leadásához köti a szerződés, ebben az esetben a kézirat be nem fejezése esetén úgy korrekt, ha az előleget részben vagy egészben vissza kell fizetnünk.

Százalék fizetése esetén a szerződésnek tartalmaznia kell, milyen időszakonként jelenti le a kiadó az írónak a fogyást. Az éves jelentés a leggyakoribb, és fizetésre három hónapon belül számíthatunk. Vagy nekünk, vagy az ügyvédünknek rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy belenézhessen a kiadó könyvelésébe és ellenőrizhesse, hogy a lejelentett fogyás valós. Ha hibát észlelünk a könyvelésben, a kiadó a megszokottnál magasabb százalékkal tartozik nekünk. A lejelentés és a fizetés késedelme a szerződés megszűnését vonhatja maga után egy bizonyos periódus után. A kritikusi és tiszteletpéldányok nem számítanak eladott példánynak a százalék kiszámítása szempontjából.

A mű leírása

Igazság szerint ez az, ami a szerződésben majdnem legelőször szerepel. A szerződés megadja a mű címét és típusát (novelláskötet, regény), esetleges terjedelmét.

Jogok

A szerzői jog személyhez fűződő jog, ezért elidegeníthetetlen az írótól. A kiadónak az író felhasználási jogot ad, méghozzá a szerződésben meghatározott kiadási módra – másra nem! Határozzuk meg a felhasználási jog átengedésének időtartamát (általában 5-7 év szokott lenni), a kiadás nyelvét, típusát (nyomtatott és/vagy elektronikus) és hogy első kiadásra vonatkozik-e, vagy a szerződésben szereplő időtartamon belül tetszőleges számúra. (Ebben az esetben a második vagy sokadik kiadásnál is kapnunk kell honoráriumot, ám kevesebbet, mint első alkalommal.)

Kézirat leadása

A szerződésnek tartalmaznia kell, mikor kell leadnunk a kéziratot és milyen formában. Ha a műhöz tartoznak járulékos anyagok (térképek, diagramok, fotók), ezeket is pontosítani kell a szerződésben, és jelölni, hogy a kiadónak vagy szerzőnek kell biztosítani ezeket. Ha másoktól használunk szerzői jogvédelem alatt álló munkákat, akkor a szerződésben szerepeljen, hogy ezek jogainak megszerzése kinek a feladata: az íróé vagy a kiadóé.

A határidők mindig egy kiegészítéssel jönnek, amely tartalmazza, mi történik, ha nem tartjuk őket (és kizárja az előre nem látható, a felek által nem befolyásolható okokat, úgymint háború és haláleset).

Amikor leadjuk a kéziratot, a kiadó is kap egy határidőt az elfogadására. A szerződésben szerepeljen, milyen okokra hivatkozva utasíthatja el a kiadó a kéziratot és adhatja vissza átdolgozásra. Alapjában véve: a kiadó nem utasíthatja el jó indok nélkül a kéziratot, és elutasítás esetén is föl kell ajánlania a szerkesztői segítséget a javításra, mielőtt végleg okot találna az elutasításra. (Ez a pont néha fölösleges körnek tűnhet: a szerkesztő általában már látta a kéziratot, és el is fogadta, hiszen ezért akar leszerződni az íróval. Rendelésre írás esetén azonban van értelme.)

Szerkesztés

Egyes írók borzasztóan védik minden egyes szavukat, és nem engednek belenyúlni a szövegbe, mások ugyanakkor nemtörődöm módon viszonyulnak a szerkesztéshez. A szerződésben mindazonáltal szerepelnie kell, hogy a kiadónak joga van megszerkeszteni a kéziratot, és erre vonatkozólag írót védő kitételeket is bele lehet foglalni a szerződésbe (pl. szerző köteles megnézni a megszerkesztett kéziratot, és aláírásával igazolni, hogy egyetért vele).

Opció

Az opció lehetőséget ad a kiadónak arra, hogy elsőként tehessen ajánlatot a következő könyvre.

Igazolás

A szerzőnek általában a szerződésben igazolnia kell a következőket: ő a kézirat szerzője és egyedüli jogtulajdonosa, a szóban forgó kézirat nem jelent meg korábban (vagy ha igen, annak jogi vonatkozásai már el vannak rendezve), a kézirat nem sért szerzői vagy személyi jogot, illetve ha a könyv egyenleteket és recepteket tartalmaz, akkor előfordulhat, hogy igazolni kell ezek helyességét és azt, hogy nem ártalmasak a felhasználó számára. Az igazolás csak az író által rendelkezésre bocsátott anyagokra vonatkozik.

Kiadás

A szerződés lehetőleg tartalmazza, mennyi időn belül kell a kiadónak megjelentetnie a könyvet. Ha a kiadó a megadott időn belül ezt nem teszi meg, az előleg akkor is a szerzőnél marad, kivéve, ha a késedelemért az író a felelős.

10:44 | közérdekű | Editor Diaboli | |

2007. július 8., vasárnap

Magyar író Akadémia - fél év belülről

Köpések az elefántcsonttoronyból címen Stöckert Gábor írását olvashatjátok az Indexen.

 

"Tanulmányi félévről kritikát írni nem éppen bevett gyakorlat az újságírásban, pedig ha az egyszeri résztvevő kétes színvonalú fizetős tanfolyamra jelentkezik, sokkal többet veszíthet egy mozijegy áránál. A május végén első tanévét befejező Magyar Író Akadémia szépírói mesterkurzusnak titulált képzése éppen ilyen tanfolyam. A nagy nevek és a hangzatos marketing olyan tartalmat takartak, hogy az első félév után már nem iratkoztunk be a másodikra. "

 

...avagy: író, vigyázz - a tanfolyamokkal is.

 

Update: Kossuth Rádió - Közelről (2007.07.11.)

16:48 | kritika | közérdekű | Komavary | |

2007. július 7., szombat

yWriter regényíró szoftver

Legutóbb Komavary a Celtx forgatókönyvíró programról ejtett néhány szót, most hadd vegyem át a szót tőle, hogy bemutathassam az yWriter regényíró szoftvert.

A regényíró szoftver természetesen nem fogja helyettünk elvégezni az írás fáradságos munkáját, ám kiválthatja a rengeteg papírfecnit és jegyzetfüzetet, amelyek írás előtt és közben termelődnek, gyorsabbá teszi a rendszerezést, segíti az áttekintést. Nagyon sok regényírást segítő szoftver található a piacon, ám ezek többsége pénzbe kerül. Ezúttal az ingyen is letölthető, fapados, ámde praktikus yWriterről lesz szó.

A program használata roppant egyszerű: miután elindítottuk a projektet, jegyzeteket és vázlatot fűzhetünk hozzá (akár külső fájlból is importálhatjuk, ám - és ez a program egyik hátulütője - csak .txt fájl alkalmas erre), felvehetjük a szereplőket a karakterlistára, már meglévő fejezeteket beemelhetünk a projektbe, és elkészíthetjük a tervezett jelenetek rövid és hosszú leírását (amelyek alapján később rövid vagy bővített szinopszist nyomtathatunk).

A jelenetek és fejezetek igazgatása egérrel történik, roppant egyszerű jeleneteket beszúrni vagy a sorrendet megváltoztatni (a fejezeteket a program ilyenkor egyszerűen újraszámozza). A főoldalon a jelenetek listájában a következő fontos adatok jelennek meg: nézőpont, szavak száma, rövid leírás, fájlnév és státusz (vázlat, első szerkesztés, második szerkesztés, kész). Ezenkívül a kiválasztott jelenetről (amelyen az egér áll) megtudhatjuk a célját, a konfliktust és a kimenetelét is, feltéve, ha ezeket a mezőket a jelenet adatlapján már kitöltöttük.

Ezen az adatlapon jelölhetjük a jelenet különböző tulajdonságainak mértékét (alapból a feszültség, relevancia, humor és minőség van megadva, de ezeket megváltoztathatjuk), a jelenet kezdő időpontját, tartamát, és az adatok fölötti ablakba írhatunk.

 A program .txt fájlba exportálja a megírt szöveget, és a nap végén kiírja, hány szó volt aznapi teljesítményünk. S ha mindez nem lenne elég: még a határidőkre is figyelmeztet és számolja az egyes szavak gyakoriságát.

A tesztüzem során az árvíztűrő jégtükörfúróval végzett vizsgálatok alapján megállapítottam, hogy bár magyar változata a programnak nincs (van ellenben cseh, katalán, orosz, galíciai, francia és holland), a magyar ékezetek megmaradnak. Formázásra a bekezdésekre tagoláson túl nem nagyon van lehetőség, de voltaképpen nincs is rá szükség: minden fölös formázás úgyis csak elvonná a figyelmet a szövegről.

Lehetőség van arra, hogy a programból a teljes szöveget, a rövid leírásokat vagy a hosszabb szinopszist, a fejezeteket kinyomtassuk, a hozzájuk tartozó adatokkal vagy azok nélkül. A program egyetlen hátránya, hogy csak .txt fájlokat képes kezelni, de ezen elég gyorsan túlteszi magát az ember.

Összességében véve egy könnyen kezelhető és sok segítséget nyújtó programról van szó, amely továbbra sem tesz senkit tehetséges és jó íróvá, de rendszerezettebbé teszi az írás körülményeit, és időt spórol meg nekünk.

 

7:11 | írástechnika | link | trükktár | Hanna | |

2007. július 4., szerda

Celtx

Két olyan dolog van, amitől egy ösztönből írót kiráz a hideg: az egyik a tanulható írástechnika, a másik az írást segítő szoftverek.

Most az utóbbiról lesz szó, nevezetesen a Celtx forgatókönyvíró programról.

Ahhoz, hogy forgatókönyvet írjunk, természetesen elég egy megnyitott jegyzettömb is, de talán nem véletlen, hogy a legtöbb filmes forgatókönyvíró külön szoftverre esküszik. Ezek közös jellemzője, hogy nagyon hasznosak, és ez az árukon is meglátszik. Ami persze aprópélnz egy filmes költségvetés mellett, viszont óriási kiadás, ha egy képregény forgatókönyvét, vagy éppen színházi művet szeretnénk írni.

Nem véletlen tehát, hogy a Celtx egyik legvonzóbb tulajdonsága az ára: merthogy az nincs neki. Ingyenesen letölthető és használható. Hogy az egyes filmes iskolák forgatókönyv-szabványait mennyire képes követni, illetve ilyen szempontból mennyire testreszabható, azt igazából nem tudom. Egy dolog azonban biztos: nem kell több, mint fél óra kisérletezés, és máris a szokásos sebesség többszörösével készülhet a forgatókönyv.

A Celtx sokkal több, mint egyszerű szövegszerkesztő: helyesírást ugyan nem javít, de egy átlátható egésszé fogja össze az adott projektet, szereplőstül, jegyzetestül, határidő-naplóstul és storyboardostul.

Saját tapasztalat: amíg eddig az idő jó része azzal telt el, hogy összekeressük és összevágjuk a chaten, emailben, MSN--en terjedt ötleteket, az most végre mind-mind egy helyen van, átlátható, és elérhető. Bárhonnan.

A Celtx másik vonzereje az, hogy ha többen dolgozunk egy művön, vagy esetleg otthon és a munkahelyen, elég csak letölteni a Celtx Project Centerében feltöltött, legfrissebb állapotot, és máris mehet a munka. Nincs több otthon hagyott pendrive, nincs elveszett legfrsissebb változat.

Habár a program még nem teljesen végleges (például a magyar változat, vagy a külön képregényekre kidolgozott formátum még késik), már most egy megbízható, stabil program,amire érdemes rászánni azt a harminc percet, amely alatt vagy a rabjává leszünk, vagy még mindig törölhetjük.

(Egyetlen hibát tapasztaltam eddig, az egyik letöltés során a scriptből (és csak onnan) eltűntek a hosszú ő-k és ű-k, de ez egyrészt könnyedén orvosolható, másrészt pedig valószínűleg tipikusan magyar nyelv-japán oprendszer probléma).

A programhoz jópofa videós tutorialok, hasznos fórumok, és a mindezekben eligazítást nyújtó wiki tartozik.

Összességében egy egyszerű, jól összerakott, hasznos segédeszközről van szó. Ha megpróbálkoznánk a forgatókönyv-írással, magunkkal szúrunk ki, ha nem használjuk.

11:05 | írástechnika | közérdekű | trükktár | Komavary | |

Bemutatkozás
Érted van, nem ellened. Utálj, tanulj - rajtad áll.
Statisztika