2007. július 28., szombat

Néhány szó a szerződésekről

Az író és a szerződése

A megírás és kiadás között van egy lényeges pont, amelyet egyetlen író sem hagyhat ki. Akármennyire is fázik a jogi szövegtől, muszáj foglalkoznia a szerződése kérdésével. Mivel nálunk nem igazán működik az írókat közvetítő és érdekeiket képviselő irodalmi ügynökök intézménye, vegyük át, milyen pontok merülhetnek fel egy szerződésben, és mire kell figyelnünk!

Először is: a szerződés célja, hogy mindkét felet védje, és utólag vitás kérdésekben rá lehessen mutatni. Éppen ezért fontos, hogy saját érdekeinket szem előtt tartva átolvassuk, és ha kell, megváltoztattassuk a szerződést. Tévedés azt hinni, hogy kezdő írónak "kuss, feküdj" a része – ha valami nem olyan, mint szeretnénk, szóljunk nyugodtan, és a tárgyalások során előbb-utóbb kialakul egy mindenki számára kedvező kompromisszum (ennek feltétele, hogy egyik fél se akarjon aránytalan és irreális dolgokat).

Mindenképpen olvassuk át és módosíttassuk a szerződést, ha szükséges – ne feledjük, hogy a szerződés szövegét végeredményben a kiadó ügyvédei szövegezték, természetes, hogy enyhén (vagy feltűnően) a kiadó érdekeit szolgálja jobban. Legjobb, ha tudunk keríteni egy ügyvédet, aki a szerződésünkre néz, de mi is legyünk tisztában azzal, mit tartalmaz.

Vegyük először a számunkra legérdekesebbet, a honoráriumot.

Honorárium

A honorárium lehet egy összegű, és lehet százalék, de kaphatunk előleget is. Az előleget általában a százalék ellenében kapjuk, tehát százalékot (ami kb. 8–15% szokott lenni) eladott példányok után akkor kapunk, ha az előleg összege már megtérült. Az, hogy a honoráriumot egy összegben vesszük fel, vagy inkább az eladott példányok után kérjük, rajtunk múlik – reálisan át kell gondolnunk, mekkora érdeklődésre tarthat számot az, amit írtunk, és hogy van-e esély arra, hogy az előleg összegének megfelelő százalékot meghaladó fogyást érjünk el. A legtöbb könyvnél erre kicsi az esély, biztosabb hát az egy összegű honoráriumot választani.

A szerződésnek tartalmaznia kell a honorárium összegét (vagy az előlegét és a százalék nagyságát) és a kifizetés módját (készpénz, átutalás, számla ellenében vagy sem). Felmerülhet a kérdés, mi van, ha a kiadó nem tud eladni az előleg összegének megfelelő mennyiségű könyvet?  Az írónak ebben az esetben sem kéne visszafizetnie az előleget – de ellenőrizzük, hogy a szerződésben is így van-e.

Azonban ha az előleget vagy annak egy részét a kézirat leadásához köti a szerződés, ebben az esetben a kézirat be nem fejezése esetén úgy korrekt, ha az előleget részben vagy egészben vissza kell fizetnünk.

Százalék fizetése esetén a szerződésnek tartalmaznia kell, milyen időszakonként jelenti le a kiadó az írónak a fogyást. Az éves jelentés a leggyakoribb, és fizetésre három hónapon belül számíthatunk. Vagy nekünk, vagy az ügyvédünknek rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy belenézhessen a kiadó könyvelésébe és ellenőrizhesse, hogy a lejelentett fogyás valós. Ha hibát észlelünk a könyvelésben, a kiadó a megszokottnál magasabb százalékkal tartozik nekünk. A lejelentés és a fizetés késedelme a szerződés megszűnését vonhatja maga után egy bizonyos periódus után. A kritikusi és tiszteletpéldányok nem számítanak eladott példánynak a százalék kiszámítása szempontjából.

A mű leírása

Igazság szerint ez az, ami a szerződésben majdnem legelőször szerepel. A szerződés megadja a mű címét és típusát (novelláskötet, regény), esetleges terjedelmét.

Jogok

A szerzői jog személyhez fűződő jog, ezért elidegeníthetetlen az írótól. A kiadónak az író felhasználási jogot ad, méghozzá a szerződésben meghatározott kiadási módra – másra nem! Határozzuk meg a felhasználási jog átengedésének időtartamát (általában 5-7 év szokott lenni), a kiadás nyelvét, típusát (nyomtatott és/vagy elektronikus) és hogy első kiadásra vonatkozik-e, vagy a szerződésben szereplő időtartamon belül tetszőleges számúra. (Ebben az esetben a második vagy sokadik kiadásnál is kapnunk kell honoráriumot, ám kevesebbet, mint első alkalommal.)

Kézirat leadása

A szerződésnek tartalmaznia kell, mikor kell leadnunk a kéziratot és milyen formában. Ha a műhöz tartoznak járulékos anyagok (térképek, diagramok, fotók), ezeket is pontosítani kell a szerződésben, és jelölni, hogy a kiadónak vagy szerzőnek kell biztosítani ezeket. Ha másoktól használunk szerzői jogvédelem alatt álló munkákat, akkor a szerződésben szerepeljen, hogy ezek jogainak megszerzése kinek a feladata: az íróé vagy a kiadóé.

A határidők mindig egy kiegészítéssel jönnek, amely tartalmazza, mi történik, ha nem tartjuk őket (és kizárja az előre nem látható, a felek által nem befolyásolható okokat, úgymint háború és haláleset).

Amikor leadjuk a kéziratot, a kiadó is kap egy határidőt az elfogadására. A szerződésben szerepeljen, milyen okokra hivatkozva utasíthatja el a kiadó a kéziratot és adhatja vissza átdolgozásra. Alapjában véve: a kiadó nem utasíthatja el jó indok nélkül a kéziratot, és elutasítás esetén is föl kell ajánlania a szerkesztői segítséget a javításra, mielőtt végleg okot találna az elutasításra. (Ez a pont néha fölösleges körnek tűnhet: a szerkesztő általában már látta a kéziratot, és el is fogadta, hiszen ezért akar leszerződni az íróval. Rendelésre írás esetén azonban van értelme.)

Szerkesztés

Egyes írók borzasztóan védik minden egyes szavukat, és nem engednek belenyúlni a szövegbe, mások ugyanakkor nemtörődöm módon viszonyulnak a szerkesztéshez. A szerződésben mindazonáltal szerepelnie kell, hogy a kiadónak joga van megszerkeszteni a kéziratot, és erre vonatkozólag írót védő kitételeket is bele lehet foglalni a szerződésbe (pl. szerző köteles megnézni a megszerkesztett kéziratot, és aláírásával igazolni, hogy egyetért vele).

Opció

Az opció lehetőséget ad a kiadónak arra, hogy elsőként tehessen ajánlatot a következő könyvre.

Igazolás

A szerzőnek általában a szerződésben igazolnia kell a következőket: ő a kézirat szerzője és egyedüli jogtulajdonosa, a szóban forgó kézirat nem jelent meg korábban (vagy ha igen, annak jogi vonatkozásai már el vannak rendezve), a kézirat nem sért szerzői vagy személyi jogot, illetve ha a könyv egyenleteket és recepteket tartalmaz, akkor előfordulhat, hogy igazolni kell ezek helyességét és azt, hogy nem ártalmasak a felhasználó számára. Az igazolás csak az író által rendelkezésre bocsátott anyagokra vonatkozik.

Kiadás

A szerződés lehetőleg tartalmazza, mennyi időn belül kell a kiadónak megjelentetnie a könyvet. Ha a kiadó a megadott időn belül ezt nem teszi meg, az előleg akkor is a szerzőnél marad, kivéve, ha a késedelemért az író a felelős.

10:44 | közérdekű | Editor Diaboli | |

Bemutatkozás
Érted van, nem ellened. Utálj, tanulj - rajtad áll.
Statisztika