2009. május 26., kedd

Az elbeszélés alapelvei

Bill Johnson szerint, amikor egy történetről beszélünk, gyakran a cselekmény és a karakterek felől közelítjük meg. Míg ezek valóban a leginkább szembeötlő alkotóelemei, a jó történet alapjait sem szabad szem elől téveszteni – ezek nélkül az elbeszélés szétesik.

Az alapelvek a következők:

1. Az emberek igénylik a történeteket.

A történet egy olyan világ, ahol minden karakternek, cselekvésnek és történetelemnek szerepe van  – emiatt gyökeresen eltér az élettől, ahol a tényeknek és történéseknek nem mindig van látható értelme vagy megoldása. Mivel a való élet kiszámíthatatlan és szeszélyes, a legtöbb embernek szüksége van arra, hogy értelemmel ruházza fel az életet, és ezt a célt szolgálja az elbeszélés. Olyan útra viszi az olvasókat, amely életszerű szituációkra kínál megoldást és lezárást.

2. A történetek kielégítik az emberek vágyát a megoldás és beteljesülés iránt.

A történetek eleget tesznek annak az emberi szükségletnek, hogy az élet értelemmel rendelkezzen. Minden történet, legyen egyszerű vagy bonyolult, ebből a szükségletből táplálkozó téma körül forog. Megtapasztalhatjuk a különböző érzelmeket, fölfedezhetjük a világot, még ha az képzeletbeli is.

3. Olyan premissza felállítása, ami meghatározza a történet témáját, haladási irányát és beteljesülését.

4. A jól megírt történet tartja magát a céljához.

A történet világában minden elemnek összhangban kell lennie a premisszával. Ezeket az elemeket a mesélő rendezi el, hogy egy bizonyos fajta beteljesülést valósíthasson meg az olvasók körében. Ha a történet haladási iránya bizonytalan, még akkor is, ha ez a túlságos életszerűségből is adódik (vagyis az események nem vezetnek sehová és ötletszerűek), az olvasók elvesztik érdeklődésüket.

5. A történet elemei bizonyos sorrendben következnek egymás után.

Az elbeszélő úgy rendezi el a történet elemeit, hogy drámai hatást elérve eljusson a történet beteljesüléséig.

6. Az itt és most érzése növeli a jó történet hatását.

Ha az író a történethez hűen ír, megteremti az itt és most érzését az olvasóban. Az olvasó bevonása nem a részletekben rejlik per se, hanem abban, hogy a történet drámai cselekménye fontossá és érzékletessé teszi ezeket a részleteket. Kell, hogy legyen oka is az olvasó kapcsolódásának.

7. A történet szerkezetének megértése.

A történetelemek meghatározott szerkezetekbe rendezhetőek, így például egy kriminél a történet elején következik be a bűntény, a történet folyamán derül ki, mi a tét, és a végén választ kapunk a „ki a gyilkos” kérdésére. Egy horrortörténetben a karaktereknek cselekedniük kell, különben meghalnak. Romantikus regénynél az olvasó tudja, mi lesz a történet vége, de a szerelem kibontakozása érdekli, a végkifejletig elvezető út.

8. Utánzás.

Jó történeteket véve alapul a tapasztalatlan író is hasznosítani tudja a szerkezetüket uraló alapelveket.

9. A szerző tapasztalatai az életről.

Mivel a szerző maga is megtapasztalta már az alapvető érzelmeket, ezeket a tapasztalásokat eszközként fölhasználhatja.

10. Az elbeszélés mestersége.

Az író szavak segítségével hoz létre képeket. Ehhez bírnia kell a nyelv ismeretével, tudnia kell, hogyan alkalmazzon metaforákat, hogyan alkosson érzékletes leírásokat, erős dialógusokat, mint ahogy egy mesterember is tudja, hogyan használja szerszámait. Az írónak a szavak mesterévé kell válnia.

11. Technikai tudás.

Az írónak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie az ábrázolt környezetről. Ha az író kamuzik, és az olvasó  rajtakapja, félreteheti a történetet.

12. A vágy, hogy az ember mesélővé váljon.

Az emberek többségükben nem azért lesznek írók, hogy hírnévre, pénzre vagy tekintélyre tegyenek szert, bár van, akinél ez a motiváció, és sikerrel is jár. Sokkal gyakoribb, hogy az emberek azért írnak, mert van mondanivalójuk.  Az írók első olvasói ők maguk. A kezdő szerzők hibája, hogy az írás iránti lelkesedésüket összetévesztik az olvasóközönségben szított érzelmek megidézésének képességével.

13. Érteni kell a karakterek szerepét a történetben.

A karakterek látható és konkrét formába öntik a cselekmény mozgását.  A mesélőnek azonban el kell különítenie a történet lényegét attól, ami a karakterek számára kockán forog. A gyenge karakterek gyakran nem viszik előre a cselekményt, mozgás nélkül pedig nincs dráma, sem beteljesedés, következésképp olvasóközönség sem.

14. Érteni kell a cselekmény működését, hogyan válik a történet mozgása drámaivá.

A cselekmény célja, hogy a történet drámai mozgását láthatóvá tegye a karakterek gondjainak bevonásával, amelyeket a történet tétjével fűz össze. A karaktereket ráveszi, hogy oldják meg a történet problémáját, miközben cselekmény generálta események akadályozzák cselekvésüket. Ahogy a karakterek egyre nagyobb nehézségekkel szembesülnek, annál nagyobb céltudatossággal formáljáka  történet végkifejletét, így halad a történet a beteljesülés felé.

A történet cselekményének leírása nem ugyanaz, mint a történet alapvetésének leírása, de a történet mozgásának megértéséhez meg kell vizsgálnunk, mi mozgatja a történet cselekményét.

15. Meg kell érteni a nézőpont fogalmát.

Az alapkérdés: hogyan teszi drámaibbá és konkrétabbá a történet mozgását egyik nézőpontkarakter a másiknál? Melyik nézőpontkaraktert válasszam? Tegyük fel magunknak a kérdést: ennek a karakternek a használata segíti-e az olvasót abban, hogy magáévá tegye a feszültséget, és a történet végkifejlete erősebb lesz-e? A nézőpontváltások frissebbé tehetik a történetet, de nem szabad elfelejteni, hogy az olvasónak azonosulnia kell a történet mozgásával, és a hirtelen váltások kizökkenthetik. Az a nézőpontkarakter, amelyik nem teszi drámaibbá és erősebbé a történetet, gyenge. 

Az írónak tudnia kell, a történet mélyebb szinten miről szól, és hogyan lehet elvinni a végkifejletig úgy, hogy az olvasók számára beteljesülést jelentsen.

7:28 | írástechnika | Editor Diaboli | |

A nagyok is...

Még a nagyokkal is előfordul néha, hogy elutasító levelet kapnak. Az alábbi levél, amelyet Ursula K. Le Guin ügynöke kapott A sötétség balkeze című regényre, talán felvidítja azokat, akik nemrégen kaptak elutasítást:

„Kedves Miss Kidd,

Ursula K. Le Guin rendkívül jól ír, de sajnos a kiemelkedő minőség önmagában nem elég, hogy ajánlatot tegyek a regényre. A könyvet annyira túlbonyolítja az utalások és információ részletessége, a közbeékelt legendák relevanciájuk mellett olyannyira bosszantóak, hogy a történet cselekménye reménytelenül lelassul és a könyv végül olvashatatlanná válik. A történet annyira száraz és levegőtlen, annyira szétesett a ritmusa, hogy mindazt a drámát és izgalmat, ami a regényben benne lehetett volna, teljesen felhígítja a javarészt idegen ballaszt. Mindenesetre köszönöm, hogy ránk gondolt. A sötétség balkeze kéziratát mellékelten visszaküldöm.

Tisztelettel,

a Szerkesztő

1968. június 21.”


6:59 | író | kisördög | Hanna | |

2009. május 21., csütörtök

G. R. R. Martin a horrortörténetekről

"1986-ban a Dark Harvest részére szerkesztettem a Night Visions 3 horror antológiát. A bevezetőben a következőket írtam: <Azok, akik azt állítják, hogy ugyanazon okból ülünk fel a hullámvasútra, mint amiért horrortörténeteket olvasunk, nem értik a lényeget. Onnan a legjobb esetben is csak egyszerű adrenalinfröccsel szállunk ki, márpedig a fantasztikum nem erről szól. Igen, egy igazán rossz horrorsztoritól ugyanúgy hányingert kaphatunk, mint a hullámvasúttól, de a hasonlóság ebben ki is merül. A fantasztikumban valami olyasmit keresünk, amit egy vidámparkban nem kapunk meg.

Egy jó horrortörténet félelmet kelt bennünk. Ébren tart minket éjjel, beférkőzik álmainkba, és új értelmet kap tőle a sötétség. Rémület, rettegés, iszonyodás, hívd ahogy akarod, mind ugyanonnan ered. De kérlek, ne téveszd össze az egyszerű émelygéssel. A nagyszerű történetek, amelyek sokáig megmaradnak bennünk, megváltoztatják az életünket, sosem azokról a dolgokról szólnak, amelyekről íródtak.

A rossz horrorsztorik belebonyolódnak a vámpírok kinyírásának hatféle módozatába, vagy érzékletesen mutatják be, miként ették meg a patkányok Billy nemi szerveit. A jó horrortörténetek ennél többről szólnak. Reményről és kétségbeesésről, szerelemről és engesztelhetetlen gyűlöletről, szenvedélyről és féltékenységről. Barátságról és ifjúságról, szexualitásról és dühről, magányról és elidegenedésről és pszichózisról, bátorságról és gyávaságról, az emberi elméről, a testről és lélekről magáról. A jó horrortörténetek arra késztetnek minket, hogy megnézzük tükörképünket sötét, görbe tükrökben, amelyekben elmosódottan megpillantjuk a minket zavaró dolgokat, azokat, melyeket valójában nem akarunk látni. A horror az emberi lélek sötétjébe hatol, feltárja félelmeinket és a haragot, melyekkel együtt élünk.

Ám ahogy a sötétség értelmezhetetlen fény nélkül, a horror is semmitmondó szépség nélkül. A legjobb horrortörténet elsősorban történet, és csak másodsorban horror, és bár nagyon is ránk ijeszt, ennél többet nyújt számunkra. Van helye bennük a könnyes nevetésnek éppúgy, mint a sikolyoknak, dicsőségnek és gyöngédségnek, vagy a tragédiának. Telve vannak nem csak az egyszerű félelemmel, de az élet végtelen változatosságával, szerelemmel és halállal és születéssel és reménnyel és bujasággal és transzcendentálissal, a tapasztalás és az érzelmek széles skálájával, melyek együtt alkotják az emberi lényt. Szereplőik emberek – emberek, akiket a képzeletünk hoz létre, emberek, akik körülvesznek minket, emberek, akik nem csak azért vannak, hogy erőszakos, tömeges mészárlás tárgyaivá váljanak a negyedik fejezetben. A legjobb horrortörténetek az igazat mondják.> – Húsz éve írtam ezt, de most is kiállok minden szóért."

13:24 | idézet | EnVoice | |

2009. május 10., vasárnap

Hogyan írjunk? Új honlapok

Regényírással, de főleg forgatókönyvírással foglalkozik a Pannonscript. Szerkesztője, Árva Attila egy online  sztoriszerkesztő programot is ígér, valamint saját fejlesztésű szoftvert íróknak, költőknek, dalszövegíróknak. Az oldalon jelenleg rövidebb cikkek találhatóak az írásról és a forgatókönyvekről.

A regenyiras.hunstar.hu pdf-ben küldi el a feliratkozóknak leckéit, amelyek Duncan Shelley íróiskolájának anyagára épülnek. (Duncan Shelleyről információk találhatóak itt, a blogjában, illetve a Google-ban a "Duncan Shelley + szcientológia" keresőszavak beütésével.) A feliratkozás ingyenes, a bevezetőt már meg is kapták az érdeklődők. Saját felelősségre.*

*Amennyiben az Irodalmi Boncasztal visszaélésről, toborzásról és más effélékről szerez tudomást, arról hírt fog adni.

8:16 | link | Hanna | |

Bemutatkozás
Érted van, nem ellened. Utálj, tanulj - rajtad áll.
Statisztika