2009. július 27., hétfő

Nyers kéziratokról

Hanna Hungaroconos előadásának kivonata (ppt fájl):

Nyers kéziratokról

(Remélem, mindenki le tudja tölteni, akit érdekel.)

Gyakorlatok rtf-ben (egyébként meg itt)

 

8:06 | írástechnika | miért írok? | előadás | Editor Diaboli | |

Gyakorlatok stílushibák elkerülésére

Ezek egyszerű gyakorlatok, mivel a szemléltetett példák sarkítottak. Miután elvégezted a gyakorlatokat, a saját novelládon/regényeden is menj végig és abban is keress típushibákat! Találni fogsz.

 

1. Folyékonyság

Írd át a mondatokat, hogy az azonos szerkezet monotonitását megtörd!

Péter lassan fölült. Rémálma maradványai még mindig gondolataihoz tapadtak. Szobája ismerős körvonalai ijesztő árnyakká torzultak. Az óra halkan tiktakolt a falon, számlapja kéken világított a holdfényben. A sötétség fojtón ölelte körül a férfit.

2. Következetesség (egy mondatnak természetesen vezetnie kell a következőhöz)

Helyezd megfelelő sorrendbe a tagmondatokat, hogy a szövegnek legyen folyása!

Ede az égerfák és a rét közötti homokos talajba döfte az ásót. Világos szeme pislogás nélkül meredt a kifordított göröngyre. Már háromnegyed órája ásott, bőre csillogott a verejtéktől. Vékony szálú szőke haja meglibbent a szellőben.

3. Pontosság

Megfelelő szavakat használt az író, vagy becsapták a „hamis barátok”? Gyakran keverünk hasonló hangzású, de eltérő jelentésű szavakat.

Zoltán körbenézett a helységben: egyenlőre csak ő és egy szőke asszony ültek a füstös kocsmában. Az egyesség értelmében éjfélre várhatták megbízójukat, aki igazi nótárius alaknak számított az alvilágban. Zoltán megnyalta ajkát – nem szívlelte az efféle titokzatos ügyleteket, de nem tehetett mást, vállalnia kellett: zsebében egyetlen magános érem árválkodott. Ha enni akar, tennie kell érte – és még a törvényszegés is jobb volt, mint az egyhangúlag szürke nyomor.

4. Gazdaságosság

Rövidítsd le a terjengős kifejezéseket, tedd pontosabbá a fogalmazást az értelem megőrzése mellett! (Legalább két sorral rövidíthető.)

Beszálltak a csónakba és leültek az ülésekre, majd használni kezdték az evezőket. A csónak hang nélkül siklott a folyékony közegen. Misi percekig nem mondott semmit Janinak; lélegzetét sípoló hanggal fújta ki az orrán, hogy jelezze, mennyire haragszik, bár igyekszik elfojtani. Jani egyáltalán nem érezte magát kényelmesen. Neki kellett volna irányítania és gondoskodnia róla, aki a másik beosztottja volt, ehelyett viszont így viselkedik.

 

7:25 | írástechnika | Hanna | |

Cselekményszövésben gyakran ejtett hibák

1. Tünet: A történetszál elkalandozik, nem lyukad ki sehová.

Diagnózis: A szerző úgy kezdte el a történetet, hogy nem volt határozott elképzelése arról, merre akar haladni.

Megoldás: A központi karakternek adj erősebb motivációt és nehezítsd meg a dolgát. Írd újra a történetet anélkül, hogy a régibe belepillantanál.

2. Tünet: A történet zavaros, túl sok a karakter, túl sok minden történik.

Diagnózis: A szerző nem döntötte el, kinek a történetét meséli el, vagy nem találta meg a módját, hogy a narrációt a központi karakterre fókuszálja.

Megoldás: Három-négy főre csökkentsd a főbb karakterek számát. Dolgozd ki újra a cselekményt és írd újra a novellát!

3. Tünet: A cselekmény teljesnek tűnik, de a novella céltalannak érződik.

Diagnózis: A szerző elfelejtette, hogy a fő karaktereknek érdekelnie kell az olvasót, és számítania kell annak, mi történik velük. Az efféle sztorikat főleg fiatalok (és férfiak) írják, akik azt hiszik, hogy a cselekmény minden, amire szükségük van a megjelenéshez. Még a cselekményközpontú fikcióban is fontosabbak a karakterek, mint a cselekmény.

Megoldás: Ez nem a cselekmény problémája. Menj vissza a karakterekhez és építkezz onnan!

4. Tünet: A befejezés csalódást keltő.

Diagnózis: (1) A szerző nem tévesztette meg az olvasót, és a befejezés azért okoz csalódást, mert nyilvánvaló; vagy (2) a szerző nem tervezte meg a befejezést, remélte, hogy valami majd csak eszébe jut, és végül egy erőtlen és nem logikus befejezést talált.

Megoldás: Nem csak a befejezést kell megjavítani; menj vissza az elejére és dolgozd ki újra a cselekményt!

Damon Knight: Crating Short Fiction című könyvéből

7:22 | írástechnika | Hanna | |

2009. július 6., hétfő

Kritikai irányzatok

Gyorstalpaló a kritikai irányzatokról és némi magyarázat arra, miért mennek ölre a kritikusok és olvasók egy-egy könyv kritikája alatt.

A formalista kritika az irodalmat olyan autonóm emberi tudásformának tekinti,eszerint egy vers vagy novella nem elsősorban társadalmi, történelmi vagy életrajzi dokumentum, hanem olyan irodalmi mű, amelyet csak saját belső irodalmi jellemzői függvényében lehet megérteni, vagyis a szövegben található elemek segítségével. Legfontosabb eszközük az ún. close reading (szoros olvasás). 

Az életrajzi kritika középpontjában az a felismerés áll, hogy az irodalmat valós személyek írják, és az író életének megértése segíthet az olvasóknak jobban megérteni műveit. Az író életének ismeretében elemzi az írásokat, ennek veszélye az, hogy az író nem tiszta formában szövi bele munkáiba az életében tapasztaltakat, hanem átírja azokat a nagyobb irodalmi hatás érdekében.

A történelmi kriticizmus a társadalmi, kulturális és szellemi kontextus segítségével próbálja analizálni az irodalmi műve. Ezek a kritikusok kevésbé törődnek foglalkoznak a mai kor embereire gyakorolt hatással, inkább azt kutatják, hogy az eredeti olvasóközönségre milyen hatással lehetett a mű.

A pszichológiai kritikában három megközelítés uralkodik: az első a művészet kreatív folyamatait vizsgálja. A második egy bizonyos író pszichológiai tanulmányát állítja össze. A harmadik a fikcionális karakterek pszichológiai elemezése.

A mitológiai kritika interdiszciplináris megközelítés, amely azt tanulmányozza, hogy az egyéniképzelet miként használja a szimbólumokat és helyzeteket, akár tudatosan, akár tudat alatt. A koncepció az archetípus lét, amely olyan szituáció, helyzet vagy kép, amely mély, univerzális reakciót vált ki. Az archetipikus szimbólumok azonosításával ezek a kritikusok az egyes szövegeket irodalmi művek tágabb halmazához kapcsolják.

A szociológiai kritika az irodalmat a kulturális, gazdasági és politikai kontextusban vizsgálja, és elemzi a kulturális, gazdasági és politikai értékeket, amelyeket a mű képvisel. Ennek válfaja volt a marxista kritika, amely elsősorban a művészet gazdasági és politikai elemeire összpontosított.

A gender kritika azt vizsgálja, hogy a szexuális identitás hogyan befolyásolja az irodalmi művek alkotását és fogadtatását.

Az olvasói válasz (reader-response) alapú kritika megkísérli leírni, mi megy végbe az olvasó fejében, miközben egyadott szöveget olvas. Kritikusai abban hisznek, hogy egy szöveg sem létezik az olvasói értelmezéstől függetlenül.

A dekonstruktivista kritika elveti azt a hagyományos alapvetést, miszerint a nyelv a valóságot képezi le, következésképpen az irodalmi műveknek sincsen egy meghatározott jelentése. A dekonstruktivisták a "mit mond a mű" kérdésénél fontosabbnak tartják a "hogyan mondja" kérdését. 

 

 

7:00 | kritika | Hanna | |

Bemutatkozás
Érted van, nem ellened. Utálj, tanulj - rajtad áll.
Statisztika