2006. május 10., szerda

Literátorműhely

A cikk megjelenéséhez képest „valamicske” késéssel, de a boncnok profiljához nagyban illeszkedve, hírt adunk egy rendkívül üdvözlendő kezdeményezésről.

 

Az amatőr, kezdő, nagyreményű írójelölteknek végre személyesen van lehetőségük elsajátítani némely fogást az írásról, feltéve…

 

- hogy elutaznak Salgóbányába,

- elküldenek egy novellát „a Vásárhelyi Lajos címére”, vagy a helyszínen adnak le egyet,

- ha elég acélos a lelkük, és vállalják, hogy szemtől szemben mondanak majd nekik kritikát, véleményt az írásukról, és

- kicsengetik a belépőt Hungaroconra (ez a legkevesebb persze).

 

Bár a neten sorra alakulnak az újabb és újabb írói oldalak, ahol még negatív kritikára is bíztatják a látogatókat-olvasókat, személyesen megbeszélni egy novellát bizony elég más in IRL. Főleg csoportban – mindenképp becsülendő, ha valaki erre vállalkozik.

 

A szervezők jól ismert hazai írókat kértek fel, hogy működjenek közre a "leendő írógeneráció" röpke okításában. Úgy hiszem, a neten hemzsegő „írói” oldalak népes „írógárdája” mit sem veszíthet, ha elmegy erre a pár napra. Mindenesetre különös, hogy a linkelt oldalon egyetlen egy hozzászólás sem született, reméljük, ennél azért nagyobb lesz az érdeklődés. Ez a kezdeményezés ugyanis jóval több, mint a semmi. Ajánlott azoknak is, akik fantasy-t írnak, mert az írástechnika nem csak a sci-fiben írástechnika.

14:15 | közérdekű | EnVoice | |

2006. május 9., kedd

Kiosztották a 2006 évi Nebula-díjakat

Május 4-7 között Tempe-ben lezajlott a Science Fiction & Fantasy Writers of America (SFWA) Nebula-díjkiosztója. Ha a Nebula-díjra jelölt novellákat elolvasva izgatottan vártad, vajon az a ló futott-e be a finisbe, amire te tettél, íme a végeredmény:

Regény kategória: Joe Haldeman: Camouflage
Elbeszélés (17500 - 40000 szó): Kelly Link: "Magic for Beginners"
Novelette (7500-17500 szó): Kelly Link: "The Faery Handbag"
Novella (7500 szóig): Carol Emshwiller: "I Live With You"
Forgatókönyv: Joss Whedon: Serenity

Harlan Ellisont választották meg idén a Damon Knight nagymesteri címre. William F. Nolan Author Emeritus címet kapott.

A díjkiosztóról készült fotókat itt tekintheted meg.

13:18 | író | közérdekű | Editor Diaboli | |

2006. május 3., szerda

Tartalomjegyzék az Irodalmi boncasztalhoz

Az Irodalmi boncasztal kilenc hónapos pályafutása alatt annyi cikk és link gyűlt fel, hogy idejét éreztük a rendszerezésnek. A kategórianevekkel felcímkézés ideig-óráig segített a problémán, de nem könnyítette meg azok dolgát, akik konkrétan egy bejegyzést kerestek. Ideiglenes megoldásként beüzemeltük a tartalomjegyzéket, amelyet a blog oldalán, a kategóriák fölött elérhettek. Mivel a rendszerezéshez a címkéket használtuk fel, egyes bejegyzések több kategória alatt is szerepelnek.

21:43 | közérdekű | Editor Diaboli | |

2006. március 8., szerda

Szavazás

Az Irodalmi boncasztal eljutott a 79. bejegyzésig, aktív cikkíróinak száma ötre emelkedett, és mától fogva kategóriák szerint is keresni lehet a cikkek között. Ennek örömére a két szerkesztő (Inquam és jómagam) fontolóra vettük, hogy kibővítsük, átalakítsuk-e az oldalt. Mielőtt azonban bármiféle változtatásokba fognánk, szeretnénk megkérni benneteket, hogy segítsetek a visszajelzéseitekkel.









És ez veszélyes kérdés, de feltesszük:

11:01 | közérdekű | Editor Diaboli | |

2006. január 18., szerda

Ingyen elolvashatóak az idei Nebula-díjra jelölt novellák

No, nem mindegyik, de kettő biztosan. Az e-novellák az alábbi linkeken letölthetőek:

Dale Bailey: The End of the World as We Know It
és a vicces című
The Tribes of Bela Albert E. Cowdrey-től

Illetve Alric idekapcsolódó információja:

A legtöbb nagy magazin fel szokta tenni a honlapjára a különböző díjakra jelölt novelláit, hogy promotálja őket. Akit érdekelnek az idei Nebulára jelölt novellák, ezeken az oldalakon nézzen körül:

Asimov's
Fantasy & Science Fiction Magazine
Analog Magazine


13:07 | link | közérdekű | Editor Diaboli | |

2005. november 24., csütörtök

Irodalmi versenyek

Egyre gyakoribbak a különféle irodalmi pályázatok, versenyek, amelyek kiugrási lehetőséget kínálnak a névtelenségből az amatőr írók számára. Egy nevesebb versenyen elért helyezés ezenkívül a kiadókhoz leadott önéletrajzban is jól mutat, és visszajelzéssel szolgálhat arra nézvést, hogy érdemes-e az írónak továbbra is írással foglalkoznia. A kudarc önmagában még nem jelenti azt, hogy az illető tehetségtelen; lehet, hogy csupán nem megfelelő versenyt vagy pályázatot választott, esetleg még szüksége van a gyakorlásra, hogy kibontakoztathassa tehetségét. Ugyanakkor a siker sem feltétlenül jelent tehetséget - vannak hamis versenyek is.

Számos figyelmeztetés és információ található meg az interneten az irodalmi versenyek gyakorlatáról és buktatóiról:

- Az SFWA figyelmeztetése
- The Reading Experience
- Tammy MacKenzie tanácsai

Ami miatt érdemes résen lenni:

"Minden vers- és prózaverseny, akár egész kéziratot jutalmaz, akár irodalmi lapokban megjelentetett költeményeket vagy novellákat kiált ki "győztesnek", gyanús, és módszeres csalásnak minősülhet. Szaporodnak a nyomtatott lapok, mint ahogy gyarapszik nyomtatásuk költsége is, és mivel ezeknek a lapoknak az olvasótábora túl csekély ahhoz, hogy előfizetés révén eltartsák, az egyetemek (a legtöbb lapnak otthont adó intézmények) támogatása pedig fokozatosan csökken (mint ahogy az egyetemi verskiadás úgy általában), ezek a jelentéktelen jutalmak és a hozzájuk kapcsolt nevezési díjak azért alakultak ki, hogy biztosítsák a tinta- és a papírellátást."  - The Reading Experience

Noha kicsit erős azt mondani, hogy minden egyes irodalmi verseny értelmetlen és az írók átverését szolgálja, érdemes figyelni a következőkre:

- Előfordul, hogy a díj a könyv megjelenése, és a nyertes csak utólag értesül arról, hogy neki kell fizetnie a megjelenésért, vagy neki kell megvásárolnia, majd eladnia a könyvek egy részét, esetleg rá hárul a marketing és az ezzel járó költségek előteremtése. Ha ilyen gyanú fölmerül, érdemes előre tájékozódni arról, hogy a győztes elállhat-e a szerződés megkötésétől anélkül, hogy ez befolyásolná a "díj" elnyerését (tehát a címet megkapja-e akkor is, ha úgy dönt: mégsem bízza a könyvét a kiadóra, hiszen a trófeákat mindenképpen gyűjteni kell).

- Vannak olyan szervezetek/lapok, amelyek évente több pályázatot is kiírnak, és gyakorlatilag a nevezési díjakból élnek. Ha egy verseny nevezési díja túl magasnak tűnik, még akkor is érdemes tájékozódni előbb, ha a nyertesnek kijáró pénzbeli jutalom szintén magas, elvégre nyertesből általában csak három lesz, a többi nevező befizetett pénze pedig egyrészt a győztesek díját, másrészt a megjelentetés költségeit volt hivatott fedezni. Árulkodó jel lehet, ha a pályázat megszövegezéséből kiderül: a nevezők létszámától függően változik a díjazás mértéke. Noha önmagában egy ilyen verseny is lehet jó gyakorlás a kezdő író számára, és állhat a zsűri elismert kritikusokból és írókból, nem árt mérlegelni, hogy a díj elég jó nevű-e ahhoz, hogy megérje kockáztatni. Az ilyen versenyek egyébként nem számítanak csalásnak, hiszen van, aki kap jutalmat, de ennek ellenére részben hamisak, hiszen a versenyzők pénzét használják fel, még ha csak részben is. (Magyarországon is rengeteg ilyen pályázatot írnak ki a legkülönfélébb irodalmi lapok, de linkeket nem teszek ki, bárki rákereshet a neten, ha érdekli.)

- Előfordul, hogy a díj a megjelenés egy alig ismert lapban, amelynek olvasótábora olyan kicsi, hogy szinte semmi visszhangja nem lesz a nyertes mű leközlésének, esetleg egy olyan kiadványba vadásznak így verseket, novellákat, amit aztán valamilyen szervezetnek vagy alkalom céljából szétosztogatnak. Itt egyedül a megjelenés ténye lehet vonzó egy író számára - van, akinek ennyi is elég. Amennyiben ez a verseny még nevezési díjjal is párosul, érdemes elgondolkodni azon, hogy feltétlenül el kell-e "használni" egy esetleg teljesen jól eladható novellát egy olyan versenyre, ahonnét sem pénzbeli díjazásra, sem rendes visszajelzésekre, az olvasótáborod növekedésére nem számíthatsz.

Tehát mielőtt lelkesedésedben beküldenéd a novelládat különféle versenyekre, fontold meg alaposan, megéri-e neked. A pályázatok nagy száma dacára csak alig néhánynak van presztízse, nem is beszélve a negatív presztízsről (amelynek átkát például a Zsoldos-díj nyögte évekig, talán még most is), részben azért, mert a zsűri nem elég szakmai, hozzáértő és elismert, vagy a verseny nem kerül be eléggé a köztudatba, nem terjed ki az egész országra. A pályázás ennek ellenére jó móka lehet; ha nyersz, akkor még egy névtelen kis irodalmi lap által kiosztott díj is jól jöhet - csak légy tisztában az elvárásaiddal.

Kérdések, amelyeket meg kell vizsgálnod, mielőtt elrohansz a postára, vagy elküldöd az emailt:

1. Ki írta ki a pályázatot? Lehetőleg legyen ismert kiadó, lap vagy szervezet, de legalábbis alaposan utána tudjál nézni akkor is, ha esetleg eddig nem hallottál róla.
2. Van nevezési díj? Ha nincs, akkor nem veszíthetsz semmit a nevezéssel (de olvasd el mindig az apró betűs részt). Ha van, az sem feltétlenül utal amatőrökre vagy pénzéhes kiadókra. Sok, teljesen korrekt versenynek van nevezési díja, hogy a versenyeztetés költségeit és a pénzjutalmat finanszírozza. A nevezési díj azonban nem lehet túl magas.
3. Milyen gyakran ír ki a szervezet/lap/kiadó versenyeket? Ha minden hónapban vagy negyedévben van egy verseny, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy csalással állsz szemben.
4. Világosak és érthetőek a szabályok? Egy rendes verseny világosan megadja a kategóriákat, a terjedelmet, a formátumot, a határidőt, a díjazást és a díjak kiosztásának feltételeit, a bírálat mikéntjét és a jogokat, amelyekről lemondasz. Ha ezek nem szerepelnek a kiírásban, ne jelentkezz!
5. Ki lesz benne a zsűriben? Ha egy verseny nem nevezi meg a zsűri tagjait, attól még nem lesz gyanús - sokszor érdemes titokban tartani a zsűri tagjainak kilétét az esetleges "direktmarketing" és a részrehajlás látszatának elkerülésére. Ha a tagok elismert kritikusok és írók, akkor viszont könnyebb szívvel bízhatod rá a művedet a zsűrire.
6. Mi a díj? Ez lehet pénz, megjelenés, könyv, ajándékutalvány.  A díjnak szerepelnie kell a kiírásban. A nagyon nagy pénzjutalom gyanús, különösen, ha az apró betűs részben a kiíró fenntartja a jogot, hogy ne minden díjat osszon ki. A megjelenést kínáló pályázatok esetén pedig arra vigyázz, ne neked kelljen fizetned a megjelenés költségeit. Mindig nézz utána, hol fog megjelenni a műved, ha nyersz. Egyes lapok a nyerteseket különszámban adják ki, amit aztán csak postán vagy intereneten lehet megrendelni. Ha olvasóközönséget keresel, nem ez az útja.
7. Mi áll az apró betűs részben? Mindig győződj meg róla, milyen következményei vannak annak, ha nyersz! Egyes versenyek minden pályázótól megkövetelik, hogy engedjék át az első publikálás jogát, vagy hogy lemondjanak arról, hogy máshol megjelentethessék vagy újra nevezhessék ugyanazt a művet. Amennyiben a nevezéssel egyúttal lemondasz a szerzői jogaidról, úgy a szóban forgó szervezet akármire fölhasználhatja a művedet. Ha online versenyről van szó, a nevezéssel egyúttal engedélyt adhatsz arra, hogy a novellád vagy versed fölkerüljön a szervezet honlapjára, akár nyersz, akár nem.

Végezetül: Noha a versenyek is segítenek abban, hogy fölmérd, hol állsz íráskészség terén, ha komolyan foglalkozni kívánsz az írással, érdemesebb inkább magukhoz a  szerkesztőségekhez bekopogtatnod.

És ezek után lássunk egy példát pályázatra: Pályázati Felhívás a Képzomuvészeti és irodalmi ART club (kARTc) Közhasznú Kulturális Egyesület által szerkesztett kARTc Füzetek címu kiadványban való megjelenésre

Intő jel:
- Nevezési díj: kARTc tagoknak 500 Ft, nem kARTc tagoknak 1500 Ft
- Aki mindkét műfajban pályázik, vagy több pályaművet ad le annyiszor kell nevezési díjat fizetnie, ill. annyi jeligés pályaművet kell a postacímre eljuttatnia.
 - Jutalmazás: A legjobb pályaművek a kARTc Füzetek antológia sorozatában, ill. a kARTc irodalmi és muvészeti online folyóiratban kapnak helyet. Az antológiába bekerült pályázók a kötetből 3db tiszteletpéldányt kapnak.
- És a csavar: A pályázat résztvevői a pályamunkák beküldésével felhasználási engedélyt adnak a meghirdető részére, egy éves időtartamra, aki ezáltal jogosult szerzői jogdíj nélkül Magyarország területén bármilyen formában megjelentetni, közzétenni a műveket.

Neveznél?

10:05 | link | vélemény | közérdekű | Editor Diaboli | |

2005. augusztus 25., csütörtök

A szövegszerkesztő átka

Manapság bárki lehet író. A mesélés az elvont gondolkodás képességével együtt jelent meg bennünk, és valamilyen szinten mindenki képes rá – mesélünk a barátnőinknek a villamoson látott részegről; az anyánknak arról, hogy nem is mi törtük be az ablakot, hanem Pisti; szóban összefoglaljuk a múlt héten megnézett film tartalmát.

Roppant könnyű megtenni a következő lépést és leülni a szövegszerkesztő elé (magamat sem kivéve ebből a halmazból, hisz én is éppen ezt teszem), aztán bepötyögni mindent, ami csak az eszünkbe jut. Agymenés, történet, vers – mindegy. Gépelni könnyű, és a végtermék, legyen bármilyen silány, a szövegszerkesztő jóvoltából éppen úgy néz majd ki, mint egy hasonló, irodalmi értékkel bíró mű. Sokszor össze is tévesztik vele.

Az amatőr számára az írás könnyű. Amióta a szövegszerkesztő és az internet megjelent, dudvaként burjánzanak el a neten a különböző, önkifejezésre és önmegvalósításra helyet adó oldalak, ahol ifjú vagy éppen túlkoros írópalánták próbálnak figyelemhez – és olvasókhoz – jutni. Aki régen fióknak írt, most különféle honlapokat boldogít jelenlétével.

Vannak jó írók, és vannak, akik nem hiszik azt, hogy írni könnyű, és a zsenialitás csak átfolyik rajtuk, mint a víz, és a papírra (vagy monitorra) ömlik. Ők azonban elvesznek a tengerben. Ha egy olvasó egy honlapon elolvas három pocsék novellát, nem fog keresgélni az egy jó után, hiszen mi garantálja, hogy akár csak a novellák alatti méltató véleményezések őszinték és igazak? A temérdek csiszolatlan, laposan megírt történet megfojtja, elnyomja azt a néhány értéket.

Túl sok az író. Túl kevés a szerkesztő.

Ez a blog egy újabb oldal a neten a sokmilliárd között, akár spamnek is fölfogható. De azért megpróbál szelep lenni az irodalmi spamoldalakon, hogy kiszűrje azt a néhány írót, akikre odafigyelni kell, és fölhívja a figyelmet olyan hibákra, amelyeket javítani érdemes.

5:32 | vélemény | közérdekű | Editor Diaboli | |

« Elejére | Újabbak
Bemutatkozás
Érted van, nem ellened. Utálj, tanulj - rajtad áll.
Statisztika