Irodalmi boncasztal

2008. október 16., csütörtök

Letölthető szakkönyv

Robert J Sawyer kanadai scifi író szerint négy olyan könyv van, amit mindenképpen érdemes elolvasni annak, aki spekulativ irodalom írásra adná a fejét.

Ezek közül kettő OSC ( Characters&Viewpoints illetve a How to Write Science Fiction and Fantasy),kettő pedig egy bizonyos Donald Maass irodalmi ügynök műve (Writing the Breakout Novel és a The Career Novelist).

Habár főleg Maass könyveinél érdemes kiemelni, hogy az amerikai könyvpiacot szem előtt tartva íródtak, mégis érdemes elolvasni őket, de legalább a The Career Novelist-et, hiszen ez ingyen letölthető a szerző honlapjáról.

(Aki pedig még így is úgy érzi, hogy nem csillapodott a szakkönyvéhsége, annak itt egy magyar ajánló a Writing Science Fiction& Fantasy című esszégyűjteményről.)

3:25 | írástechnika | Komavary | |

2008. augusztus 29., péntek

Újabb írótanfolyam...

...ezúttal egyenesen a Magyar Írószövetség szervezésében:

"A hallgatók szemináriumok keretében sajátíthatják el az írói mesterség fogásait, az előadásokon az írói műhelytitkokról, a huszadik századi magyar és világirodalomról, valamint az irodalomtudomány legalapvetőbb kérdéseiről tudhatnak meg többet. A gyakorlat és a tehetség mellett a szervezők az irodalomról, az irodalom kritikai megközelítésmódjairól is szeretnének tudást átadni, hiszen fontos a terület megfelelő ismerete, ha valaki írásaival szeretné azt árnyalni, gazdagítani. A kortárs irodalom aktuális folyamataival éppúgy, mint a kortárs irodalmat meghatározó hagyományokkal, az irodalom történetével minden új alkotónak tisztába kell kerülnie. A tervezett előadások között szerepelnek olyanok is, melyek a kortárs irodalmi élet fontos praktikus kérdéseiről szólnak: az intézményekről, a folyóiratokról, a digitális irodalomról és a szerzői jogokról. Ezek az ismeretek az irodalmi élet mindennapjaiban való eligazodáshoz elengedhetetlenek."

További részletek és piszkos anyagiak a literán.

(A digitális irodalom kapcsán nem tudom kifejezni örömömet, hogy Lem előszava után még többet megtudhatunk a bitikus irodalom történetéről.)

2008. augusztus 12., kedd

Kreatív írás, egyetemi formában

A Litera riportjából többet is megtudhatunk a kétéves kurzusról, ami idén már "szabadon" látogatható:

"Nem egyetlen kurzusról, hanem Magyarországon egyedüli, tizenöt tanegységből álló, szigorlattal lezárt komplex kétéves képzésről van szó, melyet a Pázmányon már négy éve tartunk folyamatosan. (...) Ami most, szeptembertől indul, az ennek a létező képzésnek a bárki diplomás emberfia számára hozzáférhető, "utcán át" látogatható "szakirányú továbbképzés-változata". Az órák Budapesten indulnak szeptembertől, a jelentkezés tart."

A fentieket Lackfi Jánostól idéztük. Aki további részletekre kiváncsi az esti képzésről, kattintson.

2008. augusztus 6., szerda

Írásgyakorlatok nem csak táborozóknak

Múlt héten részt vettem a Delta Műhely írókör négynapos táborában. Novellaíráson és az előadásokon kívül gyakorlatok formájában foglalkoztunk az írással, naponta három-négyet végezve el az alábbiak közül (nem mindegyikre jutott idő, illetve volt, amit megismételtünk, annyira népszerűnek bizonyult), majd az eredményt felolvastuk és megvitattuk:

1. Írd le egy novella rövid szinopszisát! Másnap: írj egy új befejezést, amire nem gondoltál korábban! Másnap: írj egy harmadik befejezést, ami teljesen más, mint az előzőek!
2. Mi volt életedben a legrosszabb esemény? Idézd föl, aztán változtasd meg a szereplőket: legyenek ellenkező neműek, akár a szituáció is lehet más, de őrizd meg az érzelmet, ami az eseményhez fűződik! Írd meg a jelenetet! (45 perc)
3. Idézz fel egy kellemes vagy vicces eseményt az életedből! Változtasd meg a szereplőket, írd meg E/3-ban, de őrizd meg a lényegét! (45 perc)
4. Valaki felmegy egy lépcsőn. Vizualizáld, majd írd le, amit láttál! (Ez elsősorban annak eldöntésére alkalmas, hogy az illető vizuális vagy strukturalista típusú író.) (10 perc)
5. Egy nő lép be egy étterembe, ahol a szerelme várja. Írd le a külsejét a szerelme szemszögéből! Írd le a külsejét valakinek a szemszögéből, aki gyűlöli! Aztán írd le a semleges pincér szemszögéből is! (3 x 10 perc)
6. Szúrjatok ki a környezetetekben egy személyt és figyeljétek meg! Mindenki írjon róla részletes jellemzést, mind viselkedéséről, mind külsejéről, aztán hasonlítsátok össze a leírásokat! (20 perc)
7. Mindenki írjon öt kezdőmondatot. Egy kalapból húzzon mindenki egyet, és 15 percig írjon róla (folytassa), aztán húzzon még egyet!
8. Válassz ki két képet (mi a Talefinder honlapjáról szemezgettünk); az elsőről egy percig írj le annyi szót, amennyi csak eszedbe jut, majd vedd elő a másik képet, és írj jelenetet vagy komplett történetet róla, beleépítve az imént lejegyzetelt szavakat! (45 perc)
9. Írd le a kedvenc mesédet vagy versedet! Írd át, vidámból legyen tragikus, legyen haiku, újságcikk vagy egy videoklip forgatókönyve! (15 perc)
10. Írj öt kétsoros csattanót, ahol az olvasó az első sor alapján mást vár, mint amit a második aztán ad. (Kritika: jó volt az alapozás? Meglepett a második mondat?) (10 perc)
11. Írj össze öt olyan újsághírt, hirdetést, klisét vagy egyebet, amiből valami abszurdot tudsz kihozni, ha elkezdesz gondolkozni róla! (Hát persze, hogy amit elvesztettél, az ott van, ahol hagytad, hol máshol lehetne?)
12. Írd le egy férfi mindennapos bevásárlását! Túlzás segítségével célozd meg a humoros hatást! Írd le egy idős házaspár olvasgatását a nappaliban! Túlzással vetítsd előre a végzetet és teremts ijesztő hangulatot! Írd le egy pár közös reggelijét, és túlzásokkal változtasd érzékivé! (Sikerült vagy erőltetett lett?) (20 perc)
13. Írj 15 percig folyamatosan! Ne állj meg, ha nem jut eszedbe semmi értelmes, akkor írd azt, ami legelőször eszedbe jut, lehet butaság is.
14. Egyenként írj mondatokat az alábbi utasítások szerint, de ügyelj rá, hogy folyamatosan lehessen olvasni (a táborban az írók sosem tudták, mi lesz a következő mondat): Mondat, amiben van fal vagy akadály. Mondat, amiben van időjárás. Mondat, amiben van hang. Mondat, amiben van kézmozdulat vagy arcjáték. Legalább hat soros párbeszéd. Egy mondat, amiben fény van. Legalább tíz szavas párbeszéd. Mondat, amiben van mennyezet vagy padló. Mondat, amiben valaminek a textúrája szerepel. Mondat kéznél kisebb tárggyal. Mondat utalással egy irodalmi vagy képzőművészeti műre. Mondattöredék. Mondat bútorral. Egy kérdő párbeszédrészlet. Mondat kézzel vagy ujjakkal. Mondat szünettel a közepén. Mondat utalással egy jelenbéli eseményre. Mondat metaforával. Elsuttogott párbeszéd (egy sor).
15. Vedd elő egy megkezdett vagy befejezett korábbi novelládat! Pörgess bele, és szúrd bele az egeret valahol! A jelenetnek azon a pontján két férfi csőre töltött fegyverrel belép. Folytasd a jelenetet így!
16. Írj egy leíró bekezdést létigék nélkül! (10 perc)
17. Másfél perc alatt írj le annyi szót, ami eszedbe jut egy kórházról, amennyit csak tudsz! Aztán írj egy történetet ezekkel a szavakkal, de az ne játszódjon egészségügyi intézményben és egészségügyi dolgozó se legyen benne! (45 perc)
18. A kedvenc tárgyad öngyilkos akar lenni. Írj hozzá levelet, és a szereteted kifejezésével beszéld le az öngyilkosságról! (10 perc)

A gyakorlatok részben az írással foglalkozó netes oldalakról, részben a Clarion programjából, részben írástechnikai könyvekből származnak.

8:40 | írástechnika | Hanna | |

2008. május 19., hétfő

yWriter4

Korábban írtunk a yWriter regényíró szoftverről, amely egy írókat segítő szövegszerkesztő szoftver. Azóta elkészült a yWriter4, amely az ismertetett verzióhoz képest új tulajdonságokkal rendelkezik.

Most már .rtf formátumban tárolja a szöveget, amit a kimentett .rtf fájlban is továbbszerkeszthetünk, majd tetszés szerint visszaimportálhatjuk a yWriterbe. Új elem a szövegformázás – végre van kurzív, félkövér és aláhúzás; és a karaktereken túl helyszíneket és kulcsszerepet játszó tárgyakat is be lehet venni az egy gombnyomással előhívható listákra. Minden egyes jelenethez, de még a projekthez is plusz jegyzeteket fűzhetünk, és az adott jelenet írása közben az összes lényeges és általunk megadott háttérinformáció elérhető egy menüsorból.

Újdonság, hogy van magyar verzió – ezt Amon meg én készítettük, ám még a korábbi yWriterhez. Ebből következően a nyelv átállításánál a menü egyes elemei magyarul lesznek, mások (az új és megváltozott menüpontok) viszont maradnak angolul. Remélhetőleg a jövőben lesz időnk a Ywriter4-hez is megcsinálni a honosítást, addig sajnos marad a felemás nyelvi kiméra.

A program ingyenesen letölthető itt.

2008. április 12., szombat

Üres papírlap-szindróma

"Maguk, akik ezt olvassák, talán nem értik, milyen lehetőségekkel terhesnek tűnt az az ötszáz üres lap, bár úgy gondolom, elég sokan lesznek, akik most egyetértően bólogatnak. Olyan írónak, akit megjelentetnek, természetesen annyi üres papírja van, amennyit kíván; az a munkaeszköze. Még az adóból is le lehet írni. Igazából olyan sok van belőle, hogy a rengeteg üres papír végül rosszindulatú varázslattá kezd fajulni. Nálam jobb írók beszéltek már ennek a fehér térnek a néma kihívásáról, és csak Isten tudja, hányan voltak, akik úgy megijedtek tőle, hogy belenémultak.

Az érem másik oldala, különösen kezdő íróknál, az a csaknem istentelen lelkesedés, amelyet az üres papírlap okoz; úgy érzi magát az ember, mint az alkoholista, mikor az ötödik bontatlan üveg whiskyt gusztálja."

Idézet Stephen King A harcos - A Setét Torony c. regényéhez fűzött utószavából. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998. Fordította: Bihari György.

11:53 | idézet | EnVoice | |

2008. március 29., szombat

Internet Fiesta 2008

26-án szerdán (a dátum többszöri eltévesztése után) a Boncasztal képviseletében részt vettem az Internet Fiesta 2008 Irodalom a Weben - A Web az irodalomban című beszélgetésén több irodalmi blog (Könyvtáros testvér jótanácsai, Lobo olvasónaplója, SPG olvasónaplója) tulajdonosával és Szedlák Ádámmal (a moderátor Paszternák Ádám volt). Elbeszélgettünk arról, ki miért indított irodalmi blogot, aztán elkanyarodtunk a kritikák szubjektivitása irányába, és végül meghallgathattunk egy előadást a hackerirodalomról.

Mindenki olvassa el Kazuo Ishiguro Ne engedj el című könyvét (csak egyet ajánlhattam, jaj, jaj), Ádám pedig a Levegőt Geoff Rymantől, mert szerintem tetszene neki.

Viszont kíváncsi vagyok, hasznos-e az Irodalmi boncasztal pont azoknak a kezdő íróknak, akik zsengéiket rögtön kiadókhoz küldik (miattuk indult volna a blog), és hogy vannak-e sikersztorik. Majdnem három éve fut a blog – kiknek tudtunk segíteni?

8:13 | közérdekű | Hanna | |

2008. március 13., csütörtök

Gyakorold a párbeszédírást!

Gloria Kempton: Dialogue c. könyvéből:

1. Gondold át a főszereplőd és ellenlábasának hátterét! Írj egy jelenetet, amelyben mindketten felbukkannak és kénytelenek beszélni egymással, akár akarnak, akár nem. Próbálj közben fölfedni valamit a motivációikból, hogy mindkét karakterrel együtt tudjon érezni az olvasó!

2. Helyezz két karaktert egy történet témáját erősítő környezetbe! Horrornál legyen ez egy sötét, félelmetes sikátor, romantikus történetben napfényes sziget, vagy épp ellenkezőleg: sötét sikátor a szerelmesregényben és strand a horrorban. Írj egy párbeszédet, amely a történet hangulatára és érzelmi töltésére koncentrál!

3. Két karakter vitatkozik egy erkölcsi kérdésről, pl. abortuszról, halálbüntetésről, eutanáziáról stb. Írj egy párbeszédes jelenetet, amely kiélezi a konfliktust a szereplők között, és növeld a feszültséget a párbeszéd során!

4. Két karakter karambolozik. Az egyik, az ellenlábas még nem szerezte meg a jogosítványát, csak elkötötte apu autóját. Írj egy feszültséggel teli párbeszédet!

5. Keress egy korábbi novelládban egy lassú szakaszt, és párbeszéddel próbáld fölgyorsítani. Álld meg, hogy túl sok narrációt vagy akciót használj: próbálj szinte csak párbeszédet alkalmazni, hogy kitapasztald, mennyire változtatja meg a jelenet ritmusát!

6. Keress olyan mondatokat egy párbeszédben, amelyek a történet környezetére utalnak. Tanulmányozd, hogyan épül be az információ a párbeszédbe!

7. Vegyél le három regényt a polcodról, és keresd meg azokat a párbeszédrészleteket, amelyek elárulják a történet témáját! Ha nem találsz ilyet, írd meg az író helyett ezt a képzeletbeli párbeszédrészletet!

14:59 | írástechnika | Hanna | |

2008. február 12., kedd

Ingyenes angol nyelvű írói kurzusok

Tíz amerikai egyetem indít online írói kurzusokat azoknak, akiknek nincs idejük, pénzük vagy lehetőségük az egyetemi campuson föliratkozni egy szemináriumra. Szépirodalmi és szakírói kurzusok mellett retorikát, helyesírást (angolt, természetesen) és forgatókönyvírást is oktatnak.

8:47 | közérdekű | Hanna | |

2008. január 25., péntek

Mesterség és művészet

Született tehetség vagy tanult mesterember? A múzsa csókja vagy amerikai típusú kreatív írástechnika? Habár a két csoport álláspontja egyre közelebb kerül egymáshoz, még napjainkban is majdnem vérre menő viták zajlanak a hazai (forgatókönyv-) írók között az írás, írástechnika tanulható voltáról.

Nincs új a nap alatt. Ennek illusztrálásaként álljon itt két idézet:

"Hogyan gyarapíthatja az író szókincsét, hogyan fejlesztheti technikáját: ezek sokkal általánosabb dolgok, semhogy e specziális tárgyú fejtegetések körébe volnának vonhatók. Csak annyit, hogy a jobb magyar írókat mindig plajbászszal a kezében olvassa az ifjú, kijegyezve minden szót vagy frázist, mely előtte ismeretlen vagy melyről érzi, hogy nem tartozik ahhoz a szókincshez, mely mindig kezeügyében van. Törekednie kell, hogy minden fogalomra minél több szóval rendelkezzék, hogy az értelem vagy a forma szükségleteihez képest válogathasson belőlük. Ismernie kell a régi nyelvet és a tájszólásokat is, mert ezekre is rászorulhat. De ismétlen, mindezek az írói és illetve a költői működésnek olyan kellékei, melyekre elvégre mindenkinek szüksége van, a ki arra adja fejét, hogy a múzsák berkeiben vándoroljon, én pedig e helyütt csak azokat az elveket és szabályokat akarom taglalni, melyekre különösen a műfordítónak van szüksége.

De azt kérdezhetné tőlem valaki: «ugyan mire való itt szabályokat gyalulgatni, mikor magam mondtam az imént, hogy a műfordítás is költői tehetséget kíván, hogy tehát nemcsak poeta fit, hanem bizonyos tekintetben traductor versuum is fit? A kivel vele születik e tehetség, az majd eltalálja a módját, hogyan fejleszsze, a nélkül, hogy mindenféle paragrafussal akarnák békóba verni!»

Ezekre az ellenvetésekre nagyon könnyű a válasz. Igen, a költő is születik, de ha lángelme is, kénytelen prozódiát tanulni! Magától, útbaigazítás nélkül is rájött volna sok mindenféle szabályra, az bizonyos; de mikor? mennyi időt vesztett volna? Nincs olyan művészet, melynek idő multán le ne szűrődnének bizonyos technikai szabályai; ezeket a technikai szabályokat pár óra alatt megtanulhatja a tehetség, nélkülök pedig talán pár évig a sötétben botorkálna. Jaj volna a festészetnek, ha minden növendék maga volna kénytelen felfedezni a színvegyületek keletkezését és hatását, és jajj a szobrászatnak, ha minden ifjú művész maga volna kénytelen rájönni a gipszminták vasvázának készítése módjára! Tehetséget nem olthat egyikökbe sem az a mester, a ki ezt nekik, évszázados tapasztalatok eredményeként, elmagyarázza; a műfordításra való tehetséget sem fogja megadhatni ez a mű senkinek sem; de azt, a kinek a természet megadta e tehetséget és az annak kifejtésére való hajlamot, talán meg fogja óvni sok ballépéstől."

És a másik:

"A fordítás mûvészetéről (...) adott ki a Kisfaludy Társaság egy tíz íves könyvecskét, tele helyes útmutatásokkal azok számára, akik a fordító-mûvészet titkait meg akarják tanulni - ha tudják. Csak az a baj, hogy ezeket megtanulni nem lehet. Nem lehet pedig azért, mert mûvészetről van szó, - a művészet titkai azonban megtanulhatatlanok; nem mert titkok, hanem mert ezek a titkok mindig csak egyes eseteknek a titkai. A művészet egyéni dolog, mely minden egyes emberrel újra kezdődik s minden egyes emberrel újra kezdődnek a lehetőségei. E lehetőségek határtalanok, mint az egyéniség s a tehetség lehetőségei. A művészetnek nincsenek szabályai, legfeljebb fogásai vannak, - úgynevezett technikai fogások. Azaz hogy még fogásai sincsenek igazában. (...) mond ugyan olyasmit, igen józanul, hogy tehetséget nem olthat a tanítványba a mester, de technikai tapasztalatait tovább adhatja neki, megóvván az ifjút a kerülő utaktól, vagy másoktól már megtett utak felesleges megjárásától. Félek, hogy csak a legeslegkülsőbb, még a mesterséghez is alig tartozó fogásokat lehet így tovább örökíteni. Amit (...) példának mond: hogy jaj volna a festészetnek, ha minden növendék maga volna kénytelen felfedezni a színvegyületek keletkezését és hatását, és jaj a szobrászatnak, ha minden ifjú művész maga volna kénytelen rájönni a gipszminták vasvázának készítése módjára - abból tán még a gipszminták vasvázára való utalás megállhat, de mi köze ennek a szobrászathoz? Ellenben már csak félig-meddig állhat meg a színvegyületek keletkezésére és hatására való utalás, mert legfeljebb a festékkel való bánást lehet megtanulni, nem pedig a színnel valót, holott a festészet ennek a művészete. Azaz hogy megtanulni lehet, eltanulni is lehet, - de éppen ez az, amit a mûvészetben nem szabad. Mert az olyan festő, aki úgy fest, mint egy másik festő, nem művész, hanem mesterember."

És hogy mikor is zajlott tulajdonképpen ez a vita? Nos, Radó Antal A fordítás művészete című zseniális könyve 1909-ben jelent meg először, innen az első idézet. A szurkálódó replika szerzője meg nem más, mint maga a szintén zseniális Ignotus - a kritika a Nyugat 1910. évi hetedik számában jelent meg. Mint láthatjuk, egy évszázad sem volt elég, hogy a problémára megnyugtató válasz szülessen.

8:53 | idézet | Komavary | |

2008. január 16., szerda

Író, vigyázz! III.

"A faj az, amit én annak mondok!" -_{ismeretlen rendszertanász.}

Az előző hozzászólás eligazítást nyújt a vanity press és a POD világába, de mivel a két fogalom (sajnos) összecsúszik, úgy érzem, finomítani kell a besoroláson. (A Novum Verlagról most direkt nem beszélek, mert a végén még a boncnok is úgy jár, mint maldoror a blogtéren, akinek már sokadszorra töröltetik a bejegyzését.)

Mindenekelőtt: ami nagyon jó dolog, hogy végre egy téma, ami mellett a hazai fantasztikum alkotói kiállnak. Ugye van Sanawad hírneves bejegyzése a nem-mondom-ki-a-NeVétről. Sheenard erre válaszul elmeséli tapasztalatait egy digitális nyomdával, majd Merras erre rákontráz egy Könyvműhely és egy Lulu.com miniismertetővel. László Zoltán csak döbbenetét fejezi ki, mind az efféle (mármint nem az utóbbi három) "kiadókkal", és a naív szerzőkkel szemben. (Ha további véleményeket láttok, akkor a kommentek közé kérjük a linket! ;))

És akkor a lényeg: a Lilli.hu nem egyszerűen Lulu másolat! Az utóbbi tisztességes módon dolgozik: az árakat bárki láthatja, a könyveket leszállítják, az ember tudja, hogy kap-e ISBN számot vagy nem, vásárlóként látja, hány oldalas könyvet vesz meg, milyen könyvkötészeti adatokkal, még talán az amazon alá is betolja a könyvet (ami nem sok segítséget jelent, főleg, mivel mintha az amazon is elindította volna nemrég a saját POD-szerű szolgáltatását).

Hogy jobban megértsük, miért démoni a Lillith (ok, th nélkül), annak illusztrálásaként álljon itt egy példa, és egy link.

Példa: Skynet. Ő egy író, öt kötetes sorozatának első kötete pályázatot nyert az Accordia kiadónál.

Ha jól vettem ki Skynet indexes hozzászólásaiból a kiadó ügyvezető igazgatója, Dr. Balázs Tibor (PhD), a Magyar írószövetség tagja, a következő szavakkal méltatta a művet:

"Még konkrétabban: nem arra törekszik, amire a szubkultúra, hogy napjaink (ál)sztárjainak legújabb kalandjairól, ruhakölteményeiről, válásairól, sminkjéről, azaz egy művi világról tudósítson, hanem arra törekszik, hogy szellemesen, kedvesen, mély empátiával reális lelki tartalmakat fedjen fel, reális emberi törekvéseket mutasson be, tehát olyan spirituális dimenziót, léthelyzeteket teremtsen, melyekkel mindannyian azonosulni tudunk. Irodalmi pályázati anyaga új és új gondolatok megfogalmazására késztet, egyben lelki támpontokat is nyújt. Az írói önkifejezés tálentuma keveseknek adatott meg, viszont sokaknak segíthet az önkeresés útvesztőiben.
(...)
Azt akarja barátságosan, kulturáltan "kierőszakolni" tőlünk, hogy írjunk negatívumokat. Hát ez nem megy. Az írásmű pergő, lendületes, olvasmányos. Ha a lételmélet, az egzisztenciálfilozófia, az ontológia irányából vizsgáljuk, nyilván támadhat hiányérzetünk, hisz nem ezeket a kérdéseket feszegeti. Ha ezt tenné, néhányunknak ... még izgalmasabb lenne, de kevésbé szólítaná meg a műfaj szerelmeseit."

(Ja, mondtam már, hogy scifiregényről van szó? Egzisztenciálfilozófia-e vagy?)

Hogy-hogy nem, a regény (Mutánsok) mégsem az Accordiánál jött ki, hanem (közel ötszáz oldal terjedelemben, háromezer forintért) a Lillin. Ott láthatunk belőle részleteket is.

A Lilli persze nem ígér semmit, de a részletek alapján két dolog világos: ez egy POD*, hiszen nincs szöveggondozás, de még csak tisztességes tördelés sem, hiszen ekkora lóbetűk helyett fele-harmadakkora terjedelemben is ki lehetett volna hozni a kötetet - hja, hogy a vásárló fizet?

Az ígéreteket nem lehet számon kérni a Lillin. A hazugságait annál inkább.

Nézzük csak:

A szerzőket megpróbálják elriasztani a hagyományos könyvkiadástól - a vanity press tipikus beetetőszövegei kezdődnek így. Általában azt olvashatjuk, hogy a valódi könyvkiadásba csak protekcióval lehet bejutni, hogy a szerkesztők tesznek a munkájukra, és akkor sem ismerik fel az istenáldotta tehetség (vagyis a potenciális palimadár) remekművét, ha az orruk alá tolják és így tovább. A Lilli ehhez képest kreatív:

"Egy magyarországi könyvkiadó csak akkor jelentet meg könyvet, ha állami támogatást is tud hozzá intézni. "

Ebből, lássuk be, egy büdös szó sem igaz.

"A kiadó visszakéri a megmaradt példányokat, s ekkor derül ki, hogy ha mégis volt "fogyás". Ekkor kellene a könyvesboltnak fizetnie, de sok esteben ez nem történik meg.

A kiadónak is ekkor kellene a szerző számára fizetnie, ám ő sem fizet, s trükkök ezreit vonultatja fel, pl.: most azért nem teljesíti e megállapodást, mert az új kiadáshoz kell a pénz. Az író hosszú időt eltölt a kiadó, nagykereskedő, könyvesbolt háromszögben, ám a szerzői jogdíjához ritkán jut hozzá."

Ennek meg mondjuk a fele se. Tisztességes kiadónál, megfelelő szerződéssel a szerző (fordító stb.) már a mű nyomdába adásakor számíthat arra, hogy megkapja a pénzét.

(Hogy ez mennyire és miért nincs mindenhol így, az külön bejegyzések sorát érdemelné...)

Tehát a Lilli hazudik, csúsztat, csak hogy magát eladhatóbbá tegye. PODnak látszik, mégsem az: egyszerű vanity press...

*Valódi POD-e? Hiszen a könyvkiadóknak szóló ajánlatban elfekvő készletekről, értékesítetlen példányokról beszél.

UPDATE: Érdekes beszélgetés az Első Kötet Műhely honlapján a Novum Verlagról.

15:51 | közérdekű | Komavary | |

Író, vigyázz! II.

Korábban felhívtuk a figyelmet az olyan könyvkiadásban rejlő csapdákra, amelyek a kezdő írót veszélyeztethetik. Ezekkel nem árt tisztában lenni, hogy az ember tudatosan döntsön olyan megoldás mellett – vagy éppen kerülje el azt –, ami aztán későbbi írói karrierjére is kihathat.

Angol nyelven már régóta üzemel a Writer Beware oldal, amely a PoD-kiadással (print-on-demand, vagyis kereslet utáni nyomtatás), a szerzői jogokkal, a kétes irodalmi versenyekkel, irodalmi ügynökökkel és szabadúszó szerkesztőkkel foglalkozik. Az oldal munkatársainak nagy része anonim, de vannak köztük, akik aktívan segítették az FBI munkáját, amikor az csalás ügyében nyomozott. Számos író küldi el nekik tapasztalataik (sokszor kálváriáik) történetét, hogy kezdő társaikat megóvhassák hasonló hibák elkövetésétől.

Még ha egy egy PoD vagy fizetős kiadó működése nem jogsértő, sem árt tudni, hogy nem természetes, ha az íróval fizettetik meg a nyomdaköltséget, és hogy egy könyv nemcsak attól könyv, hogy sok oldala van és két fedél között található.

Mivel magyar nyelven nem található ilyen írókat tájékoztató oldal, álljon itt rövid ismertetés két olyan kiadói gyakorlatról, ami az utóbbi időben nálunk is elterjedőben van:

Fizetős kiadó (vanity publisher)

Az angol név híven kifejezi, mire épít az ilyen cég: az írók hiúságát célozza meg, és megjelenést biztosít, hiszen akinek a könyve nyomtatásba kerül, az már komoly írónak számít, nem igaz? Mivel minőségi szűrés nem nagyon létezik, és a könyvpiacot ismerve rizikós ismeretlen kezdő szerzők munkáit bevállalni, az ilyen kiadó a szerzővel fizetteti meg a nyomda és a szöveggondozás költségét. A profitból aztán az író is kap, de a kockázat teljes egészében az övé: ha a könyve nem fogy jól, csak magára vethet, a kiadó nem veszít semmit.

Magyar példa: Novum Verlag

PoD kiadó

Ez voltaképpen nem is kiadó. Lényegében nyomdai szolgáltatást nyújt az írónak: annyi példányt nyomtat és akkor, amennyire és amikor arra kereslet jelentkezik. A haszon nagy része az íróé, sok esetben ő tervezheti meg a borítót is, az ilyen kiadó tehát teljes hatalmat ad a szerzőnek a könyve fölött. Anyagi kockázat sem az írót, sem a kiadót nem terheli - ha valaki rendel a könyvből, csak akkor jelentkezik költség, amit azonnal fedez is az eladott példány ára. Hátránya, hogy szöveggondozásról, szakértő tördelésről itt sem beszélhetünk, és a könyvek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, csupán interneten keresztül értékesítik őket.

Magyar példa: Lilli.hu

Az írók előtt jóval több lehetőség van most, mint régen: kérdés, hogy tényleg ennyire számít-e a megjelenés puszta ténye?

14:04 | író | közérdekű | Editor Diaboli | |

2007. december 19., szerda

Apróságok

Nemrég indult el a SF Novelists blog, ahol angol nyelven író scifi és fantasy írók vallanak műveik születéséről, munkamódszereikről és egyéb, íráshoz kapcsolódó titkokról, trükkökről.

És ha már szóba került a művek születése: Brandon Sanderson, akinek Alcatraz: Versus The Evil Librarians című ifjúsági könyve sikert sikerre halmoz, és akit felkértek az utolsó Idők Kereke regény megírására, honlapján megtalálható a Warbreaker című regény összes munkaváltozata. Érdemes megnézni, hogy születik egy regény, különösen a különféle változatokat összehasonlító dokumentumok az érdekesek (meg persze maga a regény).

Aki szereti a könyveket, az rossz ember nem lehet. Viszont rendetlen igen, és ha elözönlik a lakást a könyvek, nem árt, ha rendet tudunk tartani köztük. Ebben lehet segítségünkre a Library Thing, amely most már magyar nyelven is hozzáférhető. Kétszáz könyvig ingyenes a katalógus, ha beválik, onnantól kezdve éves díj, vagy örökös tagság fejében használhatjuk a szolgáltatást.

2007. december 18., kedd

Vámos Miklós az írói sikerről

"Én a biztos siker titkát nem tudom, de a biztos bukás titkát ismerem. A biztos bukás titka az, ha az ember megpróbál olyasmit csinálni, amiről azt hiszi, hogy az embereknek éppen az tetszik. Én beérem azzal, hogy a szövegeimet olyan jóra tudom írni, amennyire képes vagyok az adott időszakban. Ha azután ez eljut az olvasói szívekhez, és netán meg is érinti őket, az a bónusz. Törekedni rá nem lehet. A siker egyébként is olyan, mint a nedves szappan, aki meg akarja ragadni, annak kicsusszan a kezéből. Lehet, hogy ez kissé fatalistán hangzik, de egész életemben azt tapasztaltam, hogy így van."

Dombi Gábor interjúja, 2007.

2007. november 29., csütörtök

Beszélgetés Salman Rushdie-val

A hazánkba látogató Rushdie-t szinte kivétel nélkül arról kérdezték a különböző riportokban, hogyan viselte, mikor a Sátáni versek megjelenése után Khomeini fatvát hirdetett (amely szerint bármely muzulmán meggyilkolhatja az írót; könyveinek egyik fordítóját meg is ölték, a magyar fordító pedig nem vállalta, hogy megmutassa arcát a kamerának).

Pedig maga az író is jelezte, jobb volna, ha inkább a könyveiről, az írásról kérdeznék. Az origo.hu riportjában végre ezekről olvashatunk.

20:53 | író | EnVoice | |

2007. október 5., péntek

Tiltott novellatémák II.

Mivel az előző bejegyzés kommentjeiből kitűnt: nem egészen világos, miért tette Kate Wilhelm az írótáborban (kiemelném: írótáborról és kezdő írókról beszélünk – pont olyanokról, mint e blog olvasói is; a zsenitudat kezdő szinten inkább gátol, mint segít) tiltólistára ezeket a témákat, álljanak itt saját szavai, amelyek talán fényt derítenek a mozgatórugókra:

"Nem engedtünk. Nem lehetett több ujjgyakorlat, nem engedtük, hogy az írók csak azért töltsenek meg oldalakat, hogy csináljanak valamit. Szokássá válhat. Senkinek sem lehet célja, hogy közhelyírásra trenírozza magát, márpedig ez történhet. Valahányszor egy közhelyes történetet komolyan veszünk, erősítjük a visszacsatolást, ami újabb közhelyet fog kidobni legközelebb. Itt és most kell ezt a folyamatot megállítani. Ha nincs miről írni, akkor rossz karriert választottunk."

És:

"A szabályoknak jó oka van, és mint minden művészeti ágban, a kezdőnek meg kell tanulnia és értenie, mire szolgálnak, majd egy darabig követnie kell ezeket. Akár festőről, zongoristáról vagy táncosról van szó, minden kezdő művész egy csónakban evez: meg kell tanulniuk, meg kell érteniük és követniük kell a szabályokat. Ezt úgy nevezik: tanulóidő. A középszerű művész sosem hagyja abba a szabálykövetést, szolgaian igazodik az útmutatáshoz, és ritkán emelkedik a középszerűség fölé. A kiemelkedő művész magáévá tette a szabályokat, és már nem szükséges tudatosan figyelemebe vennie őket. Miután az ember megtanult úszni, nem áll meg és gondolkozik el azon, hogy Most a karomat lendítem, kirúgok, felemelem a fejemet, levegőt veszek. A kimagasló művész tudja, mit jelentenek a szabályok, hogyan alkalmazza őket, és hogyan kerülje ki és szegje meg őket. "

Valamint:

"Néha a diákok vitába szálltak velünk: nézzük csak meg, itt van XY, kiadták a könyvét, pedig minden szabályt megszegett. A válasz egyszerű. XY számos jó történettel elnyerte a szerkesztők bizalmát. Annyira uralja a mesterségét, hogy a technika a kisujjában van, és megtehet bármit, az működni fog. A kezdő író azonban még semmit nem nyert el ebből a bizalomból. A története egy a több tucat vagy több száz hasonlóan ismeretlen író munkái közül, akik egyike sem csókos. Mindegyik ugyanabban a kéziratkupacban van, amelyikbe a szerkesztő vagy olvasó épp hogy csak belepillant, hátha akad köztük megjelentetésre érdemes. A kezdő író nem kapja meg ugyanazt a szabadságot a karrierje elején, amit XY évek során harcolt ki magának. A legelején kell kezdenie, a szabályok szerint játszva, amíg nem bizonyít – pontosan úgy, mint XY."

10:42 | idézet | író | Hanna | |

2007. október 4., csütörtök

Tiltott novellatémák

Kate Wilhelm, a Clarion egyik állandó tanára megírta visszaemlékezését a híres írói műhely születéséről és korai éveiről. Bár a könyv nagy része a szervezési gondokkal és tapasztalatokkal foglalkozik, hébe-hóba írók számára megfontolandó tanácsok vannak elrejtve benne. Ezek közé tartozik a "tiltott" novellatémák listája.

1. "Szegény én" A sztori lényege: Anya utál, apa utál, a tesóim is, csúnya vagyok és senki nem akar lefeküdni velem. Kate Wilhelm szerint a sajnáltatásra senki nem kíváncsi, az író tartogassa a pszichológusának.

2. A fordítottja: Csodálatos vagyok, mindent elérek, amit csak akarok, a csajok bomlanak értem. A kamaszos vágyteljesítések novellába kivetítve nagyon irritálják ám az olvasót. A hencegőket senki nem szereti.

3. Háhá-sztori. Amikor olvas az ember tíz oldalt, és a végén jön rá, hogy tulajdonképpen az egész novella egy bogárról vagy egy vizespohárról szólt. Általában az olvasók nem szeretik, ha sztori helyett átverik őket. Különben is: mi az ilyen történet lényege? Hogy megmutasd, milyen okos vagy?

4. Anekdoták. Meséld a barátaidnak, novellába maximum színesítő elemként tedd be.

5. Álomszerető-sztori. A szerető egy álomkép, tökéletes lény, aki csodás az ágyban, majd lelép (és általában vámpír, tündér, szellem). Sosem mosogat, nem szellent és nem panaszkodik. Kate Wilhelm tanácsa: ne ábrándozz, keress egy normális, hús-vér társat!

6. Útinapló, avagy mit csináltam tavaly nyáron. Írj belőle cikket egy utazási magazinba. A memoárok ritkán működnek novellaként, kivéve, ha fikcióvá alakítja az ember.

7. Nincs probléma. De megoldjuk! Amikor nincs tét, és a novella konfliktusa az, hogy csokis vagy vaníliás jégkrémet egyenek-e a szereplők, az olvasó érdeklődésére sem lehet számot tartani.

8. Kábítószeres tripek vagy álmok. Amikor a végén a főhős felébred: ha visszamenőleg elbagatellizálod a novella történetének jelentőségét, akkor nem is fog hatni az olvasóra.

9. Fan fiction. Maximum internetre, rajongói oldalakra.

10. Érthetetlen történetek, amelyeket az író szándékosan tett homályossá furcsa nyelvezet, több kilométer lábjegyzet vagy neologizmusok segítségével. Ha nincs értelem benne, akkor triviális lesz akkor is, ha az író csodálatosnak gondolja.

9:50 | írástechnika | Hanna | |

2007. szeptember 7., péntek

Mire készülj fel, ha elsőkönyves vagy

Cherie Priest, a Four and Twenty Blackbirds írónője összeszedte mindazokat a dolgokat, amikre első könyve megjelenése után rá kellett jönnie, és blogjában a köz okulására bocsátotta.

A legfontosabbak:

- Mindenki azt fogja gondolni, felvet a pénz.

- Hát nem fog felvetni.

- Barátaid azt fogják gondolni, hogy rögtön a nyelv szakértőjévé is váltál.

- Senki nem fogja elhinni, hogy azért sikerült, mert olyan könyvet írtál, ami megérdemelte, hogy kiadják.

13:37 | író | link | Editor Diaboli | |

2007. augusztus 22., szerda

Ingyen elolvashatók a Hugo-díjra jelölt novellák

Akárcsak tavaly, idén is ingyen letölthetőek és elolvashatóak a rangos scifi-díjra, a Hugóra jelölt novellák és elbeszélések.

A Worldconra augusztus végén kerül sor Japánban, és mivel a szavazáshoz nem árt tisztában lenni a mezőnnyel, az írók és kiadók elektronikus formában hozzáférhetővé tették műveiket.

A jelölt írások letölthetőek a Fictionwise honlapjáról.

7:37 | link | Editor Diaboli | |

2007. július 28., szombat

Néhány szó a szerződésekről

Az író és a szerződése

A megírás és kiadás között van egy lényeges pont, amelyet egyetlen író sem hagyhat ki. Akármennyire is fázik a jogi szövegtől, muszáj foglalkoznia a szerződése kérdésével. Mivel nálunk nem igazán működik az írókat közvetítő és érdekeiket képviselő irodalmi ügynökök intézménye, vegyük át, milyen pontok merülhetnek fel egy szerződésben, és mire kell figyelnünk!

Először is: a szerződés célja, hogy mindkét felet védje, és utólag vitás kérdésekben rá lehessen mutatni. Éppen ezért fontos, hogy saját érdekeinket szem előtt tartva átolvassuk, és ha kell, megváltoztattassuk a szerződést. Tévedés azt hinni, hogy kezdő írónak "kuss, feküdj" a része – ha valami nem olyan, mint szeretnénk, szóljunk nyugodtan, és a tárgyalások során előbb-utóbb kialakul egy mindenki számára kedvező kompromisszum (ennek feltétele, hogy egyik fél se akarjon aránytalan és irreális dolgokat).

Mindenképpen olvassuk át és módosíttassuk a szerződést, ha szükséges – ne feledjük, hogy a szerződés szövegét végeredményben a kiadó ügyvédei szövegezték, természetes, hogy enyhén (vagy feltűnően) a kiadó érdekeit szolgálja jobban. Legjobb, ha tudunk keríteni egy ügyvédet, aki a szerződésünkre néz, de mi is legyünk tisztában azzal, mit tartalmaz.

Vegyük először a számunkra legérdekesebbet, a honoráriumot.

Honorárium

A honorárium lehet egy összegű, és lehet százalék, de kaphatunk előleget is. Az előleget általában a százalék ellenében kapjuk, tehát százalékot (ami kb. 8–15% szokott lenni) eladott példányok után akkor kapunk, ha az előleg összege már megtérült. Az, hogy a honoráriumot egy összegben vesszük fel, vagy inkább az eladott példányok után kérjük, rajtunk múlik – reálisan át kell gondolnunk, mekkora érdeklődésre tarthat számot az, amit írtunk, és hogy van-e esély arra, hogy az előleg összegének megfelelő százalékot meghaladó fogyást érjünk el. A legtöbb könyvnél erre kicsi az esély, biztosabb hát az egy összegű honoráriumot választani.

A szerződésnek tartalmaznia kell a honorárium összegét (vagy az előlegét és a százalék nagyságát) és a kifizetés módját (készpénz, átutalás, számla ellenében vagy sem). Felmerülhet a kérdés, mi van, ha a kiadó nem tud eladni az előleg összegének megfelelő mennyiségű könyvet? Az írónak ebben az esetben sem kéne visszafizetnie az előleget – de ellenőrizzük, hogy a szerződésben is így van-e.

Azonban ha az előleget vagy annak egy részét a kézirat leadásához köti a szerződés, ebben az esetben a kézirat be nem fejezése esetén úgy korrekt, ha az előleget részben vagy egészben vissza kell fizetnünk.

Százalék fizetése esetén a szerződésnek tartalmaznia kell, milyen időszakonként jelenti le a kiadó az írónak a fogyást. Az éves jelentés a leggyakoribb, és fizetésre három hónapon belül számíthatunk. Vagy nekünk, vagy az ügyvédünknek rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy belenézhessen a kiadó könyvelésébe és ellenőrizhesse, hogy a lejelentett fogyás valós. Ha hibát észlelünk a könyvelésben, a kiadó a megszokottnál magasabb százalékkal tartozik nekünk. A lejelentés és a fizetés késedelme a szerződés megszűnését vonhatja maga után egy bizonyos periódus után. A kritikusi és tiszteletpéldányok nem számítanak eladott példánynak a százalék kiszámítása szempontjából.

A mű leírása

Igazság szerint ez az, ami a szerződésben majdnem legelőször szerepel. A szerződés megadja a mű címét és típusát (novelláskötet, regény), esetleges terjedelmét.

Jogok

A szerzői jog személyhez fűződő jog, ezért elidegeníthetetlen az írótól. A kiadónak az író felhasználási jogot ad, méghozzá a szerződésben meghatározott kiadási módra – másra nem! Határozzuk meg a felhasználási jog átengedésének időtartamát (általában 5-7 év szokott lenni), a kiadás nyelvét, típusát (nyomtatott és/vagy elektronikus) és hogy első kiadásra vonatkozik-e, vagy a szerződésben szereplő időtartamon belül tetszőleges számúra. (Ebben az esetben a második vagy sokadik kiadásnál is kapnunk kell honoráriumot, ám kevesebbet, mint első alkalommal.)

Kézirat leadása

A szerződésnek tartalmaznia kell, mikor kell leadnunk a kéziratot és milyen formában. Ha a műhöz tartoznak járulékos anyagok (térképek, diagramok, fotók), ezeket is pontosítani kell a szerződésben, és jelölni, hogy a kiadónak vagy szerzőnek kell biztosítani ezeket. Ha másoktól használunk szerzői jogvédelem alatt álló munkákat, akkor a szerződésben szerepeljen, hogy ezek jogainak megszerzése kinek a feladata: az íróé vagy a kiadóé.

A határidők mindig egy kiegészítéssel jönnek, amely tartalmazza, mi történik, ha nem tartjuk őket (és kizárja az előre nem látható, a felek által nem befolyásolható okokat, úgymint háború és haláleset).

Amikor leadjuk a kéziratot, a kiadó is kap egy határidőt az elfogadására. A szerződésben szerepeljen, milyen okokra hivatkozva utasíthatja el a kiadó a kéziratot és adhatja vissza átdolgozásra. Alapjában véve: a kiadó nem utasíthatja el jó indok nélkül a kéziratot, és elutasítás esetén is föl kell ajánlania a szerkesztői segítséget a javításra, mielőtt végleg okot találna az elutasításra. (Ez a pont néha fölösleges körnek tűnhet: a szerkesztő általában már látta a kéziratot, és el is fogadta, hiszen ezért akar leszerződni az íróval. Rendelésre írás esetén azonban van értelme.)

Szerkesztés

Egyes írók borzasztóan védik minden egyes szavukat, és nem engednek belenyúlni a szövegbe, mások ugyanakkor nemtörődöm módon viszonyulnak a szerkesztéshez. A szerződésben mindazonáltal szerepelnie kell, hogy a kiadónak joga van megszerkeszteni a kéziratot, és erre vonatkozólag írót védő kitételeket is bele lehet foglalni a szerződésbe (pl. szerző köteles megnézni a megszerkesztett kéziratot, és aláírásával igazolni, hogy egyetért vele).

Opció

Az opció lehetőséget ad a kiadónak arra, hogy elsőként tehessen ajánlatot a következő könyvre.

Igazolás

A szerzőnek általában a szerződésben igazolnia kell a következőket: ő a kézirat szerzője és egyedüli jogtulajdonosa, a szóban forgó kézirat nem jelent meg korábban (vagy ha igen, annak jogi vonatkozásai már el vannak rendezve), a kézirat nem sért szerzői vagy személyi jogot, illetve ha a könyv egyenleteket és recepteket tartalmaz, akkor előfordulhat, hogy igazolni kell ezek helyességét és azt, hogy nem ártalmasak a felhasználó számára. Az igazolás csak az író által rendelkezésre bocsátott anyagokra vonatkozik.

Kiadás

A szerződés lehetőleg tartalmazza, mennyi időn belül kell a kiadónak megjelentetnie a könyvet. Ha a kiadó a megadott időn belül ezt nem teszi meg, az előleg akkor is a szerzőnél marad, kivéve, ha a késedelemért az író a felelős.

10:44 | közérdekű | Editor Diaboli | |